A Spanyolországi konyha specialitásai térségenként változnak: kenyeret, sajtokat és salátákat mindenhol lehet enni, világhírű a bor

Tapasok, tenger gyümölcsei, ízes vörösborok a spanyol konyha alapjai

Spanyolország igazi ínyencségeket tartogat: a mediterrán konyha csodáit és a világ talán legjobb borait. Spanyolországi nyaralásnál mindenképpen érdemes megkóstolni ezek közül néhányat, hiszen erre Spanyolországon kívül általában nincs lehetőség. Egységes spanyol konyháról nem beszélhetünk, a Spanyolországban jellemző ételek földrajzi egységenként, és éghajlati övenként változnak, hiszen a múlt század elejéig a hatalmas távolságok, és földrajzi akadályok (hegyek, külön szigetek) miatt a kommunikáció nehézkes volt Spanyolország egyes tartományai között. Az ízeket továbbá Spanyolország rendkívül gazdag történelme is befolyásolja: a spanyol konyhának főleg római, mór, és zsidó gyökerei vannak. A mórok rendkívül nagy hatással voltak Spanyolországra, és néhány mór ételt még ma is fogyasztanak. Többek között a történelemnek köszönhető az is, hogy a disznó igen népszerű. Évszázadokon át ez a keresztény gyökerek, a "tiszta spanyol vér" kifejeződése volt, hiszen a muszlimok, és a zsidók nem ehetnek disznóhúst. Az Amerikából Európába behozott zöldségek először Spanyolországban jelentek meg, ma a modern spanyol konyha elengedhetetlen összetevője a burgonya, a paradicsom, a paprika, és a bab. Főleg ezek a sajátosságok különböztetik meg a spanyol konyhát a többi mediterrán ország gasztronómiájától. Bár a spanyol konyha jellemzői területről területre változnak, bizonyos sajátosságok megegyeznek, és olyan nemzeti ételek is vannak, amelyeket az ország minden pontján fogyasztanak. Ezeket mutatjuk most be.
A főzés egyik elengedhetetlen alapanyaga az olívaolaj. Sokan ennek tulajdonítják, hogy Spanyolországban és általában a mediterrán országokban sokkal nagyobb az átlagéletkor. Spanyolország a világ olívaolaj-termelésének 44 százalékát adja. A sáfrányt szintén gyakran felhasználják. Sok étel alapja a sofrito, az olivaolajban megfőzött fokhagyma, hagyma, valamint paradicsom. Szinte mindig bort (sherryt) kortyolgatnak a fogások mellé. Kenyeret szinte minden étel mellé esznek, és a nyári hónapokban salátát is szinte mindig fogyasztanak. A különböző különleges sajtok (juh-, tehén-, és kecskesajtok, gyakran mixelve is), és kolbászok is igen népszerűek, sok ételt pedig babból készítenek. Desszertnek általában tejtermékeket (népszerűek a pudingok, pl. a rizspuding - arroz con leche) vagy gyümölcsöt fogyasztanak, süteményeket és tortát csak különleges alkalmakkor sütnek. Spanyolország egyik fő nemzeti étele a Valenciából származó, serpenyőben, sofrito alappal készített paella. Fő összetevői a rizs, a sáfrány, és az olívaolaj, tengeri falatokkal, hússal, és zöldségekkel körítve. A cocido tipikus spanyol főételnek, a paella mellett Spanyolország másik reprezentatív nemzeti ételének számít, főleg a középső, és északi területeken. Általában különböző húsokat, kolbászokat, zöldségeket, és babot tartalmaz. Népszerű szokás a tapas fogyasztása. Ezt általában este 9-11 között, vacsora előtt fogyasztják, és mellé bort, sört, vagy sherryt isznak. A tapas általában többféle, igen erősen ízesített tengeri falatból, esetleg húsból, és kolbászból áll. Madridban, Észak-Spanyolországban, és Andalúzia néhány részén az éttermekben a tapast étvágygerjesztőként, fogpiszkálóra tűzve, ingyen kínálják.

A leghíresebb spanyol ételek a paella mellett az escudella (erősen fűszeres disznókolbász, szalonna, oldalas és főtt marhahús, káposzta, borsó, fehér bab, krumpli keverékében), a gazpacho (pürészerű étel, nyers paradicsom, uborka, paprika, fokhagyma és tonhal ecettel ízesítve) és a chorizo, de nem fogunk csalódni, ha valamilyen sültet, levest, halat vagy babételt kóstolunk meg. Például az asztúriai fabada-t és calvost. És ne feledkezzünk meg a már említett finom borokról sem. Délen elsősorban vörösbort igyunk. Az étkezési időpontok jelentősen eltérnek az itthonitól, 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között vacsoráznak. Aki igazán meg akarja ismerni az ételeiket, italaikat, keresse a helyi kocsmákat, kellő körültekintéssel hagyatkozhat a pincérre, nem fog csalódni.

Levesek nem jellemzőek, inkább az előételt (entremes) kedvelik. Változatos zöldségféléket, salátákat esetleg csípős szárazkolbászt, vagy nyers sonkát (japon serráno – ezt próbáljuk ki!) szolgálnak fel elsőként.

Tengeri ország lévén a halnak annyiféle fajtáját, elkészítésük annyi változatát tapasztalhatjuk meg, ami nálunk elképzelhetetlen. Főleg a sikátorok, kikötők kis éttermeit keressük, a nemzetközi étkeket bárhol megkaphatjuk.

Süteményeik finomak, a miénknél édesebbek, sokféle mézes süteményt árulnak.