Látnivalók spanyolországi utazás során: a főváros, Madrid múzeumai; Barcelona belvárosa; Kanári-szigetek; Toledo, vagy a tengerpari strandok

Történelmi városok, napsütéses szigetek, ősi spanyol falvak várják a nyaralókat

Turisztikai szempontból több fő területet különböztethetünk meg Spanyolországban. Rendkívül népszerűek a Baleár szigetek (ide tartozik az örök nap szigeteként ismert Mallorca, a diszkóiról híres Ibiza, de a legcsöndesebb mediterrán szigetnek tartott Formentera is). Még télen is látogatják a spanyol partoktól délre elhelyezkedő, Afrika magasságában található Kanári-szigeteket, ahol télen-nyáron 20-25 fokos hőmérséklet, sivatagok és egzotikus vegetáció várja a napimádókat. A szárazföldön leginkább az ősi katalán és spanyol városok jelentik a legnagyobb vonzerőt (Barcelona, Madrid, Sevilla, Malaga, Toledo), de egyre népszerűbb a spanyol riviérának nevezett szárazföldi rész is, amelynek a Földközi-tenger mossa partjait. A szárazföldi nyaralóhelyek közül Costa del Solt, Costa Bravat és Costa Doradat érdemes kiemelni. A Spanyolországba indulók mindent megtalálnak, ami csak fontos lehet egy nyaraláshoz: a városok történelmi épületekkel, egyedi kultúrával, divatos bevásárló-centrumokkal várják a turistákat, a tengerpartok pedig gyönyörű aranyló homokkal, kiváló éttermekkel, hűsítő, kristálytiszta vízzel kényeztetik az üdülőket. Ha valaki a nyüzsgést keresi, akkor válassza a fiatalok szigetének kikiáltott Ibizát, ahol  a világ legnagyobb diszkója található. Ellenben aki az abszolút nyugalomra vágyik, az kalandozzon a csöndes sevillai falvacskákban, ahol mindenki őrzi a hajdani hagyományokat és még váratlan vendégként tekintenek a turistákra. Akár  szigetekre akár nagyobb autóval bejárható utazásra vágyunk, választhatjuk Spanyolországot, hiszen mind szigetei, mind szárazföldi országrésze megannyi érdekességet kínál.

Ha csak a jelentősebbeket akarjuk felkeresni, ne tervezzünk 3 hétnél rövidebb időt. De inkább egy-egy régiót keressünk fel egyszerre. Kedvcsinálónak itt csak felsorolunk néhányat.

Madrid leghíresebb látnivalója a Museo del Prado, a világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeuma, mellette, Real Jardin Botanicoban kipihenhetjük a múzeumlátogatás fáradalmait. Érdemes felkeresni az antropológiai múzeumot is. Aki viadalokra vágyik, a Plaza de Toros Monumental de las Ventas, arénában remek bikaviadalokat, a Bernabeu stadionban remek futballmeccseket láthat. A madridi éjszaka központja a Malasana negyed, azon belül is a Plaza del Dos de Mayo.
Madrid környékén Segoviában a középkori vár és város, valamint a 15 km-es – a városban 3 szintes - római vízvezeték feltétlenül megtekintendő, és el sem tudja képzelni, mit veszít, aki nem megy el az Escorialba.

Barcelonában semmiképpen ne hagyjuk ki a középkori belváros sikátorait, a Picasso Múzeumot, Gaudi fantáziaországát, a Parc Güellt, a gótikus székesegyházat, a piacokat és az FC Barcelona Stadionját.

Toledo Spanyolország leggyönyörűbb városa, a Tajo folyó feletti sziklán fekszik. Csodás galériák, templomok és kastélyok várják a látogatókat. Legjelentősebb épülete az Alcázar és a székesegyház, melynek ablakait El Greco, Goya és Velázquez festette.

Granada építészetében a muzulmán uralomból származó emlékek a meghatározók. Leghíresebb az Alhambra, amely egyszerűen lélegzetelállító, leírni is lehetetlenség. Az Alcazaba az Alhambra erődítménye, tornyaiból csodálatos kilátás nyílik a városra. A Generalife a szultánok nyári palotája volt, kertje meseszép. A városban még érdemes megnézni a Régészeti Múzeumot, az arab fürdőket, és a cigányok barlangját (semmiképpen se egyedül), a Sacromontét.

Sevilla nemcsak az olimpiáról híres. A katedrális, a belváros, és Petar király várkastélya nem mindennapi látvány, de az olimpiai park is megér egy misét.
A Baleár szigetek négy szigetből áll: Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera. A szigetcsoport gyönyörű tengerpartjairól és őrült bulijairól híres.

A Kanári szigetek hét fő szigete közül Tenerife a legismertebb, ahol a fürdéstől a hegymászásig, sivatagi tevegeléstől az éjszakai élet spanyol temperamentumáig mindent kiélvezhetünk, persze pénztárcánktól függően.

Madrid

Madrid falucskáról előszőr a IX. századi mór iratok tettek említést. II. Fülöp 1561-ben Toledóból Madridba tette át a királyság székhelyét, míg ő maga a Madridtól 60 km-re északra megépíttette az Escorial palota-kolostor együttest. Óvárosi palotái, templomai és terei (Plaza Mayor, Retiro) a XVII. században épültek Habsburg uralom alatt, majd a XVIII. században folytatták a Bourbonok a Királyi Palotával és Paseo del Pradoval. A félmilliós Madridban 1910-ben kezdték meg a Gran Vía építését és 1919-ben indult az első metró.

Látnivalók, nevezetességek

Puerta del Sol forgalmi csomópont (busz, metró, turistabuszok).

Plaza Mayor az előbbi közelében, III. Fülöp által 1614-ben kialakíttatott Európa legnagyobb zárt tere, ahol népünnepélyeket, autodafékat, bikaviadalokat tartottak.

Carmelitas Descalzas kolostor, múzeuma az egyik leggazdagabb flamenco (flamand stílusú hímzett faliképek) gyűjteménynek ad otthont.

Plaza de la Villa: itt áll a polgármesteri hivatal gyönyörű palotája, szemben vele a város legrégebbi épülete, a XIII. századi lakótorony.

Parque del Retiro sétányait a VII-XIII. század ibériai keresztény királyainak szobrai díszítik. A parkban csónakázó tó, műbarlang, konferenciaközpont található

Plaza Colon. A tér alatt színház és kultúrközpont van. Mellette a Biblioteca Nacional, mögötte a Museo de Arqueología. A Barclays Bank toronyháza földszintjén működik a Panoptikum.

Bernabeu stadion a Real Madrid birodalma, 1997-ben épült. Jegyeket a stadionban, vagy a Caja Madrid fiókjaiban lehet vásárolni.

Tengerpart

Az Ibériai-félszigetből Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi-tenger medencéjében, illetve Gibraltártól keletre az Atlanti-óceán partjainál igazi vízi paradicsom.

A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai-öböl között azonban – bár több szép strandja van – meg sem közelíti a Földközi-tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fő turista útvonalakból (az egy kivétel ebből a szempontból a Santiago de Compostelai zarándokhely), részben pedig az óceán hatalmas víztömegének viszonylagos hűvössége, valamint az, hogy kevesebb partszakasz alkalmas jó strandolásra. Azonkívül a hirtelen viharok és az erős (3 – 6 méteres) ár-apály jelenség sem kedvez a fürdőhelyek kialakulásának.

Tengerpartra elsősorban üdülni, pihenni megy az ember, de bárhová jutunk el, ne feledkezzünk meg a mediterrán természet szépségeiről sem, mindenütt kitűnő kirándulások séták tehetők a környéken. Délen – mértékkel – egy jó vacsora mellé próbáljuk ki a vörösborokat, egészen különleges élményben lehet részünk.

Baleári-szigetek

A Földközi-tenger medencéjében, Barcelonától délkeletre, 250 km-re négy nagyobb, és 38 kisebb, lényegében lakatlan szigetből álló csoport.

Átlaghőmérséklete télen 15 °C, nyáron 30 °C. A napsugárzás nagyon erős, a tengeri szél hűsítő. Eső, ha esik gyorsan, röviden, aztán ismét ragyog a nap. Délben az erős nap miatt minden bezár, mindenki sziesztázik, csak a délutáni órákban kezdődik újra az élet.

A fővárosban, Palma de Mallorcán találunk néhány említésre méltó templomot és érdekes palotát, de ide elsősorban pihenni jön az ember. A szigetek belsejébe a kirándulást a jó busz összeköttetések segítik. A strandokon vízi alkalmatosságok mozgathatják meg izmainkat.

Megközelíthető: repülővel Budapestről charter járatokkal, Madridból, Barcelonából menetrendszerinti járatokkal. Mallorca szigetére érkezünk. Hajóval Barcelonából és Valenciából juthatunk oda.

Kanári-szigetek

Afrika nyugati partjainál, az Atlanti-óceán által körülvéve a hét nagyobb és sok apró szigetből álló csoport igazi paradicsom. Természetesen elsősorban a tengeri fürdőzés üdülés miatt keresik fel. De a 3400 méter feletti Teide vulkán már a hegymászóknak is kihívás. (Gondoljuk meg: 0 méterről indulva 3400 méter szintkülönbség – ez legalább két nap felfelé.) Az egzotikumot kedvelők járhatják a sivatagot – persze tevén.

A szigetek különböző pontjain mind a négy évszakot megtaláljuk. Északnyugaton és a zártabb magas völgyekben hűvösebb, őszies az időjárás, itt sok az eső, hiszen a magas hegyek itt fogják meg először az óceáni fellegeket. Tenerife szigetének keleti lankái, párás virágos völgyei, gyönyörű kertjei a tavaszt idézik. Aki a Teide kráterébe kíván betekinteni, a jó bakancson kívül meleg ruhát, sapkát is örömmel vesz. De Tenerife déli részén, Gran Canarián ízelítőt vehetünk a sivatagból, 45 fokos hőmérsékletből (a homok egy kicsit melegebb). Gran Canarián tevetúrát is szerveznek.

Tengerparti szállodákban – az elfogadható árútól az abszolút luxusig – nincs hiány. Ha lehet, ne július – augusztusban menjünk, az az angolok, németek szezonja – az ő pénztárcájukhoz mért árakkal. De decemberben, januárban is lehet fürödni. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy az óceán hatalmas víztömegei a nyugati nyílt partokon nyáron se haladják meg a 22 °C-t. Persze eldugottabb keleti öblökben lehet több, cserében viszont télen is legalább 19 °C a víz.

Cordoba

A Karthausiak alapították a római korban, majd a 711-es mór invázió után az arabok fellegvára lett. A X. században és a későbbi fellendülés időszakában több, mint 300 mecset keletkeztek a luxuspaloták, fürdők épültek, sőt utcai világítás… A maimonádok, zsidó doktorok és arab filozófusok az arisztotelészi tanok terjesztői jelentős kulturális fellendülést is hoztak. Az Omayad kalifák és a környező kalifátusok rivalizálása a fejlődés motorja volt. A XIII. század elejétől ismét a keresztény kultúra vált meghatározóvá, majd a XIX. században szociális és gazdasági problémák miatt hanyatlásnak indult. Mostanában a turistaipar hoz egyre inkább fellendülést a városnak.

Megalhatunk egy jó állapotban lévő, modern ifjúsági szálláson.

Megközelítés: Madrid felől az E5-ös sztrádán, vagy N432-es főúton érhetjük el a 306 000 lakosú nagyvárost, de nagyon jó vasúti összeköttetése van nemcsak Madriddal, hanem az andalúz városokkal is.

Sevilla

Andalúzia fővárosa a Guadalquivir két partján, Madridtól 541 km távolságra, termékeny síkság közepén fekszik. A római időket követően a vandálok, majd a nyugati gót királyok fővárosa, később a mórok jelentős székhelye, 1248-tól pedig a kasztiliai királyok székvárosa. Fénykora a felfedezések korára esett. Mára milliós ipari nagyvárossá lett.

Vonattal Madridból reggelre praktikus ideérni, de más időpontokban és városokkal is jó az összeköttetés.

Toledo

A város az Ibériai-félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az őslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Később, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyőző vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

Az arabok 712-ben foglalták el a várost, uralmuk egyik legészakibb pontja Tolaitola. VI. Alfonz 1085. május 25-én foglalta vissza a várost, és azt rövid idő alatt a reconquista fő támaszpontjává fejlesztette. Toledo lett Kasztília új fővárosa.

Toledo visszafoglalása után kulturális központtá vált. Az arab kultúra is itt eresztette legmélyebbre gyökereit, az általuk meghonosított kézműipar a XVI. században érte el virágzásának csúcspontját. Ez időben Toledo 250 000 lakosából 50 000 ember dolgozott a különböző textilmanufaktúrákban. A textilipar mellett jelentős eredményeket értek el a fegyvergyártás terén is.

A város akkor kezdett veszíteni politikai és gazdasági jelentőségéből, amikor V. Károly utóda, II. Fülöp 1561-ben Madridba tette át székhelyét. Az újkori történelemben a spanyol polgárháború (1936-39) idején kapott Toledo ismét fontos szerepet, s hosszú hónapokon át súlyos harcok színtere volt.

Megközelítés: a 70 000 lakosú Toledót északról, Madrid irányából az N 401-es úton érjük el. Ha vonattal érkezünk Toledóba, az állomásról buszjárattal juthatunk be a főtérre, a Plaza de Zocodoverre (kb. 1,2 km). Az Új Bisagra kapu előtt idegenforgalmi tájékoztató iroda van.

Sportturizmus lehetőségei

Vízisportok

A Földközi-tengeri strandokon és a Kanári-szigeteken jelentős vízisport élet van. Szinte bárhol bérelhető vízibicikli, kajak, szörfdeszka. A jaht-kikötők környékén próbálkozzunk a vitorlás bérléssel. Búvárkodni elsősorban a szigeteken érdemes, sziklásabb vidékeken. Nagyobb központokban találunk búváriskolát is.

Síturizmus

A Siera Nevada magasabb régióiban igen kiváló síterepek vannak, általában jók a hóviszonyok is. A többi hegységben a terep kevéssé alkalmas a (legalábbis kiépítésre érdemes tömegméretekben) a síelésre.

Extrém sportok

A Pireneusok sziklavilága első osztályú terepe a sziklamászóknak. Egyes részeket csak nagy gyakorlati tudással érdemes felkeresni. Egyes turistaközpontokban vezetés is kérhető – borsos áron.

Kerékpár-, gyalogostúrák

A kerékpár nagyon népszerű, egyes helyeken kölcsönzéssel is foglakoznak. A partvidéken az üdülőközpontok közötti sétányokon, a kontinens belsejében erdei terepkerékpározás lehetséges.

Nagyon sok hegyvidéken komoly hagyománya van a trekkingnek. A fő terepek persze a Pireneusok, Siera Nevada és a Pico környéke. Errefelé turistaházakat is találunk, több napos körtúrákra is vállalkozhatunk.