Brazília 1530-tól portugál gyarmat volt, virágzott a rabszolgakereskedelem, miután 1500-ban egy portugál hajós Pedro Alvarez Cabral felfedezte, 1889-óta köztársaság

1500-ban Pedro Alvarez Cabral portugál hajós fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. Az ország nevét egy fafajtáról kapta. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, amely az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázása fakitermeléssel kezdődött, majd az 1580-as évek táján nagy cukornádültetvények létesültek. Megindult a rabszolgavadászat, és az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak azután kezdődött meg, hogy arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel a Mato Grosso hegységben. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá.

A rabszolga-kereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888-ban hoztak törvényt a rabszolgaság eltörléséről. A köztársaságot 1889-ben kiállották ki. A Brazil Köztársaság szövetségi rendszeren alapu (Szövetségi Alkotmány 1891-ben). A megyék államokká alakultak, és a parlamentáris rendszert elnöki rendszer váltotta fel. Ugyanilyen a mai brazil politikai rendszer is.

A 1900-as évek elején politikai felépítés a földesúri oligarchiára épült. A politikai hatalom főként a sao paulo-i és minas gerais-i földesurak (kávé- és gyapot-ültetvényesek) kezében volt. A városi középosztály csak az I. világháború után jelent meg a gazdasági fellendülés következtében.
Az 1930-as Forradalmat Getúlio Vargas vezette, mely egy új politikai rendszert volt hivatott létrehozni. A Kormányzat Vargas alatt fontos előrelépéseket tett, főleg a jóléti szabályozás területén. Lendületet kapott az iparosítás is. Vargas 1945-ben lemondott és egy alkotmányozó nemzetgyűlés elkészítette az új szövetségi alkotmányt, melyet 1946-ban elfogadtak.

Az 1946-os alkotmány után kiemelkedő elnök, Juscelino Kubitschek kormányának köszönhetően (1956-1961) véglegesen elindult a fejlődés és iparosítás az országban. A főváros Rio de Janeiróból Brasilia városba költözött. 1964-ben a bal és jobb oldal közötti konfliktusok miatt a politikai arénában a hadsereg került előtérbe. A katonai kormány 1964. március 31-től 1985-ig volt hatalmon. Több mint egy évtized telt el, amikor a brazilok újra polgári személyt választhattak elnöknek, 1989-ben.
1988-ban új szövetségi alkotmány fogadtak el.