Bulgáriai utazás során a barátságos helyi lakosok akár néhány percnyi beszélgetés után báránysültes vacsorára invitálhatnak otthonukba

Bulgária földjén már az őskorban is élt ember, majd i.e. 1000 körül telepedtek le az indogermán trákok. A trák nép laza törzsi szövetségben élt, két jelentősebb törzse az odrisz és a besszusz volt. A trákok “kék szemű, göndör szakállú”, jellegzetesen indogermán emberek voltak. Jól értettek a henyéléshez, nem vetették meg a bort. A tisztasággal hadilábon álltak, a trák dardán törzsről maradt fenn, hogy életében háromszor mosakodott: először amikor megszületett, másodszor amikor megházasodott, és harmadszor amikor meghalt. Az i.e. 6. századdal vége szakadt az elszigeteltségüknek, mert a görög városállamokból kirajzó telepesek a partvidéket gyarmattá alakítják át. I.e. 6. századtól római provinciává válik az ország, majd végül 395-tel a Keleti Császárság, Bizánc uralma alá kerül. A 6. század folyamán békés szláv telepesek kezdik művelni a földet. 679-ben a bolgár - egy harcias törzs -kel át a Dunán, és Aszparuh kán vezetésével megalapítja az Első Bolgár Birodalmat. Egész Bizáncig terjesztette ki hatalmát, a bolgárok beolvadtak a szlávok népcsoportjába, átvéve nyelvüket és életmódjukat. A nevében már szláv Borisz kán alatt veszik fel a bolgárok a kereszténységet (Borisz cárt annyira megrémítette a poklot ábrázoló freskó - melyet egy bizánci szerzetes festett a palota falaira, hogy elfogadta az ortodox kereszténységet), mivel az új hitet bizánci szláv papok hirdetik, a szláv egyházi nyelv hatására a bolgár és a szláv elem egybeolvadása ekkor vesz nagy mértéket. Mindebben óriási jelentősége van a két szaloniki hittérítőnek, Cyrill (Konstantin) és Method–nak. Nemesi görög családban születtek, és hogy a keresztény vallást a szlávokkal jobban megismertessék, 855 körül kialakították a szláv írást, és ó szláv nyelvre fordították az evangéliumot. A szlávok apostola, Cyrill nevét viseli ez az írás, mert tőle származik a vele leírt bibliafordítás, Cyrill maga azonban más írást talált ki, a görög minuskulára alapított glagolitát.

861-ben megkeresztelte Borisz cárt. Simeon (893-927) alatt éri el Bulgária a fénykorát. A már Bizáncot fenyegető bolgár veszélyt érezve a császár az Etelközben letelepült magyarokat a bolgárok megtámadására biztatta. A magyaroknak sikerül is megfékezni Simeon bizánci hadműveleteit. Simeon halálával hanyatlásnak indul a bolgár birodalom, és II. Basziliosznak sikerül fokozatosan a fennhatósága alá vonni a területet, így Bulgária 1018-ban bizánci uralom alá kerül.

/II. Basziliosz-t “Bolgárölőnek” nevezték, mert 1014-ben foglyul ejtett 15000 bolgárt és megvakíttatta őket. Csupán minden ötvenedik harcos fél szemét hagyta meg, hogy legyen, aki a megvakítottakat a hazájukba visszavezeti. Oly szörnyű látványt nyújtott a megvakítottan visszatért sereg, hogy a cár szörnyet halt.

1185-ben Tirnovóban kirobbant Aszen és Petar bojárok felkelése, mert Angelosz Izsák bizánci császár III.Béla király lányát, Margitot véve feleségül rendkívüli adót mért ki a bojárokra. A sikeres felkelés után létrejött a Második Bolgár Birodalom. Az új birodalom ismét elfoglalja Albániát, Macedóniát és Trákiát, de a következő évszázadokban a tatárok, majd a törökök rombolják, s megkezdődik az öt évszázadig tartó török uralom!

A 19. században a bolgárok egyre jobban szervezkednek a török ellen, és a szerbek által elnyert szabadságról ábrándoznak. Koprivsticánál 1876 áprilisában felkelés robbant ki, amit a törökök kegyetlenül visszavertek. Plovdivnál 15000 bolgárt mészároltak le és 58 falut leromboltak. A hagyomány szerint Pazardzsik városa úgy menekült meg, hogy egy merész írnok megváltoztatta a parancs szórendjét “Égessétek el a várost, és ne kegyelmezzetek!” helyett – “Ne égessétek el a várost és kegyelmezzetek”–et írt.

Az 1877-78-as orosz- török háború meghozza a bolgár nép szabadságát. 1878. március 3-án megkötik a san stefanói békét. Ennek rendelkezései szerint Bulgária teljes nagyságában él, s így 170 000 négyzetkilométerrel a leghatalmasabb Balkáni országgá vált. A berlini egyezmény 1878. július 13-án aláírt szerződése értelmében azonban Bulgária 64000 négyzetkilométerre zsugorodott. Az országra nehéz idők jártak. Elvesztette Macedóniát és kényszerűségből belépett a központi hatalmak oldalán az első világháborúba, - az országon belüli ellenállás dacára. A háborús évek nehéz idők voltak. Rengeteg macedón menekült ide. A gazdasági krízisek is éreztették negatív hatásukat. Az 1923-as mészárlásnál több ezer agrár és kommunista agitátort megöltek. A második világháború kirobbanásakor Bulgária Németországhoz csatlakozott. A Hazafias Front egyre inkább szembehelyezkedett a kormánnyal, és végül sikerült megnyernie a Monarchia megbuktatásához szükséges többség támogatását, s így Bulgária Oroszország mellett és Németország ellen fejezte be a háborút. Az 1954-1989-ig Todor Zsivkov vezette ország egy – különösen mezőgazdaságilag - virágzó országgá vált. A kormány élén 1971 és 1981 között Sztanko Todorov állt, akit Grisa Filipov, majd 86-tól Georgij Atanaszov követett. 1989-ben a török kisebbséget sújtó hátrányos rendelkezések hatására kb. 300 ezer török nemzetiségű polgár hagyta el az országot, ami súlyosan rontotta az ország nemzetközi megítélését. 1989-ben a szocializmus összeomlásával az átmenet nehéznek és lassúnak bizonyult. A gyors infláció, a magas munkanélküliség, a szociális háló hiánya és a bűnözés erősödése csalódást idézett elő. Sorra alakultak meg az ellenzéki pártok, ekkor kezdődtek a kerekasztal-tárgyalások. 1990. júniusára tűzték ki az első többpárti szabad választásokat, és az ország élére Zseljo Zselev államfő került, akit Petar Stoyanov és Georgi Parvanov követett. A miniszterelnöki széket Andrej Lukanov, Dimitar Popov, Filip Dimitrov, Ljuben Berov, Z.Videnov, és Ivan Kosztov foglalata el. 2001. óta Simeon von Saxen-Coburg-Gotha - III. Boris cár fia- Bulgária miniszterelnöke.

Államszerkezet

Államformája köztársaság. A legújabb alkotmányt a rendszerváltást követően 1991-ben fogadták el, ami többpártrendszert, szabad választásokat biztosít. Bulgária törvényhozása 240 tagú, négy évre közvetlenül választják. A pártoknak a szavazatok 4%-át kell megszerezniük a parlamentbe kerüléshez. Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit öt évre választanak, legfeljebb kétszer. ő egyben a hadsereg főparancsnoka is. ő nevezi ki a miniszterelnököt, írja ki a választásokat, valamint ellenjegyzi a parlament által elfogadott törvényeket. A végrehajtó hatalom élén a kormány áll. A miniszterelnököt valamint a kormány tagjait, a legtöbb szavazatot kapott parlamenti párt jelöli.

Néprajz, népszokások

A bolgár népszokások a tavasz kezdetéhez kötődnek.

Február 14.: Trifon zarezan

A szőlőtőkék tavaszi metszésének a kezdetét jelenti ez az ünnep. A kimetszés után a szőlőtőkét bepermetezik borral, ezzel biztosítsák az egészséges és bő termést.

Március 1.: Baba Marta ünnepe

A tavasz kezdetének ünnepe. Ekkor mindenki megajándékozza a szeretteit, családtagjait, barátait a Martenicával. A fehér és vörös gyapjúfonalból font, szőtt, sodort Martenica a hiedelem szerint reménységet, egészséget és szerencsét hoz. ”Cestito baba Marta! Da si ziva I zdrava!“- kívánsággal adják át egymásnak az emberek, ami annyit jelent, hogy „Minden jót kívánok, Márta Anyó! Légy boldog és egészséges!” Kézre, csuklóra kötve, avagy a ruhára, kabátra feltűzve addig kell viselni, ameddig a tavasz első hírnökét - a fecskét vagy a gólyát, esetleg egy kizöldellő fát - meg nem lát az ember. Ekkor a martenicát fel kell kötözni a legközelebb eső gyümölcsfára.

Kukeri: a Húsvét időpontjával változó ünnep

Ez az álarcos ünnepség kicsit hasonló a mi Busójárásunkhoz. A nagyböjt előtti vasárnapon a Gonoszt távoltartó ünnep. A férfiak hatalmas és csodálatos tollakkal díszített maszkokat viselnek, melyek állatokat imitálnak. A derékszíjaikra kolompokat, harangokat kötnek, így tánc közben óriási zajt csapnak, ezzel űzik el a gonosz szellemeket és a telet.

Május 21.: Nestinarski (parázs) tánc

Szent Konstantin és Elena napján, főleg a déli, Sztrandzsa-hegyi falvakban ünneplik. Ez a tánc a régi pogány szokások és az ortodox vallási hagyomány elegyeként jött létre. A nestinarok mezítláb táncolnak a parázson, anélkül, hogy a talpuk megégne! A falu népe nagy tüzet rak a főtéren. Amikor a tűz már leégett, a parázs izzik, ezt egy keresztet formálva rakják szét, majd egy kört rajzolnak az izzó parázsból. Ekkor dobszó mellett fehér ruhába öltözött férfiak (nestinarstvo) és nők (nestinarka) besétálnak a még izzó parázsba. Kezükben szentképeket vagy ikonokat tartanak, és mezítláb táncolnak a parázson! Hagyomány, hogy fiatal asszonyokat vagy gyermekeket átvisznek a parázson, hogy egészségesek legyenek! A parázstánc titkát féltve őrzik a Sztrandzsa-hegy lakói, a rejtély megfejthetetlen, pedig előfordult már hogy egy-két turista is megpróbálta a parázstáncot, és nem sérült meg!

Vallások

A bolgárok többsége görögkeleti vallású. A görögkeleti vallás 1054-ben vált el a katolikustól. A keleti egyház neve ortodox. A bolgár egyház 1908-ban vált önálló egyházzá. A lakosság 83,8%-a bolgár ortodox vallású. A templomaik jellegzetes építészei formát képviselnek, a templombelsőben különleges az ikonosztáz (Ikon fal). Az egyházi személyek öltözete többnyire sötét csuha, szakállt viselnek.

Mentalitás

A bolgárok nyíltak, barátságosak. Gyakran az utcán, megállókban séta közben is szóba elegyednek idegenekkel is. Szívesen és gyakran találkoznak barátaikkal, épp ezért a kávéházak, éttermek a nap minden szakában zsúfolásig teltek.

Hamar meginvitálják a kedves vendéget a lakásukba. Illik egy pár szál virágot vinni a háziasszonynak, és elmaradhatatlan a csokoládé ajándékozása. Bolgár családnál elképzelhetetlen, hogy a bármikor betérő vendéget ne kínálják édességgel. A vendégségbe érkezőnek az ajtóban nemcsak illik, de le kell húzni a cipőjét. Cipővel a lakásba belépni a bolgároknál neveletlenségnek számít. A vacsora 3-4 órán át is eltart a családnál és a vendéglőben egyaránt. A legnagyobb megtiszteltetés, ha a vendéget bárányvacsorával várják, és az asztalfőn ülő vendéget illeti a bárány feje – és a szeme.