Látnivalók Bulgáriai utazás során: a főváros, Szófia és Várna múzeumai, a Kő-erdő, a Fekete-tenger strandjai és az Aranyhomok

Bulgária – hagyományok és modern élet kettősége

A legtöbb utazási iroda Szófiába, a Rila hegységbe, Tarnovoba és Neszebárba szervez fakultatív kirándulásokat. Szófia a II. Világháborúban szinte teljesen elpusztult, a bolgár főváros újjáépítése azonban meglehetősen felemásra sikerült. A belváros rendkívül hangulatos, kávéházak és éttermek sorakoznak a rendezett sétálóutcákon, kellemes kikapcsolódást nyújtva a tehetősebb helyieknek és a turistáknak. A külső kerületek a szocializmust idézik, de a belvárosban több látnivaló várja a turistákat. A Szvete Nedelja dómot, a Szent Péter templomot és a Nemzeti Történelmi Múzeumot egyetlen idelátogatónak sem szabad kihagynia. A belváros ellentétes oldalán van az Alexander Nevski templom, és a volt pártház, amely manapság szórakozóhelyeiről híres.

A Rila-hegység Bulgária legmagasabb hegysége, az aktív pihenésre vágyók nyugodtan kipróbálhatják magukat a majdnem 3000 méter magas csúcsokon. A Rila kolostor megtekintése turisták ezreinek kötelező programja. Gyönyörű temploma 1200 vallási freskót és egy 36 bibliai jelenetet bemutató ikonosztázt rejt. A múzeumok a kolostor életének és a vallási kegytárgyaknak a bemutatása mellett megismertetik az érdeklődőket az ország hagyományaival is. Veliko Tarnovo a legtöbb történelmi emlékkel büszkélkedhető bolgár város. A város szikláira épített fellegvárból és a nemrég felújított Nagyboldogasszony templom tornyaiból pazar kilátás nyílik a városra, és a cárok valamikori lakóhelyének a romjaira.
Neszebár a Napospart legrégebbi települése, szűk, romantikus utcái kellemes sétára csábítanak. A tengerparton üdülők ne hagyják ki az eredeti faházakból épült környező településeket sem. A bolgár tengerparthoz közelebb eső nagyobb városok, Burgasz és Várna egyaránt érdekes látnivalókkal, turisztikai programok tömkelegével várják az idelátogatókat.

Szófia

Bulgária fővárosa, Szófia, 1 096 389 lakosú város. Tengerszint feletti magassága 550 méter. Északon a Sztara Planina (Balkán-hegység) határolja, délkeleten a lozeni-hegység, délen a Vitosa-hegy és délnyugaton a Ljulin lankás dombjai.
Földrajzi fekvését tekintve a Balkán-félsziget közepén foglal helyet.
Ha a térképen egy képzeletbeli vízszintes vonalat húzunk Szófián keresztül, kitűnik, hogy a város az Adriai- és Fekete-tenger közti távolság középpontjában található.
Légvonalban egyenlő távolságra van tőle Bukarest, Tirana, és Belgrád, sőt Athén és Isztambul is. A Rila-hegység északi lejtőjén eredő Iszkár-folyó szeli át a város keleti peremét.
A városnéző körutunkat a Banya Basi dzsámitól indulva kezdjük. 1576-ban építette a híres török építész Hadshi Mimar Sinan, kinek nevéhez sok mecset, minaret, török fürdő alkotása fűződik. A mecset szomszédságában találjuk a Központi fürdő neo-bizánci stílusú épületét, a régi római és török fürdők helyén. Egykor itt a fürdő előterében állt Aszklepiosznak a szentélye. A 3400 nm alapterületű fürdőépület a 46.8 fokos vízével gyógyítja a gyomor- és bél-, valamint a reumatikus bántalmakban szenvedőket. A zsinagógát nemrégiben tatarozták, s így új színfoltja a városnak. 1910-ben Friedrich Grünanger építette a vásárcsarnok mögött. A Balkán-félsziget legnagyobb zsinagógája. Néhány lépésre van a Központi nagyáruház, a CUM. Az ötemeletes, hatalmas bevásárló hely a nyugati árubőséget kínálja.
Sétánk közben találjuk a minden vihart kibírt kicsiny templomocskát, a Svetka Petka Szamardzsijszka templomot. Az alig észrevehető épület a 14. században épült. Ez a templom is példázza azt, hogy a keresztény templomnak, minél jobban el kellett bújnia az “igazhitűek” szeme elől.
A Sheraton szálló udvarán találjuk az egyik legrégebbi épületét a városnak, a Szent György templomot. A 4. században épült templomot a 6. században átalakították pravoszláv templommá. A török időben Gül dzsámi, majd raktár volt, később Battenberg Sándor fejedelem mauzóleuma, majd ismét pravoszláv templom. Ma műemlék.
A központi pályaudvartól délre a Maria Lujza sugárút torkollik a Sveta Nadelja templomba (Szent Vasárnap templom), melyet 1925-ben a III. Borisz cár elleni bombamerénylet után felújítottak. Innen indul a Boulevard Vitosa a város sétáló-bevásárló utcája, ahol üzletek, butikok, bárok, kávéházak, bankok sorakoznak.
A Régészeti Múzeum eredeti épülete “Bujuk “dzsámi volt, 1494-ben épült. A Múzeumban kő és bronzkori anyagot találhatunk. Az antik és középkori gyűjteményt kiállító vitrinekben Bulgária területén megfordult számos nép emlékeit, eszközeit láthatjuk.
A régi cári palotában ma a Nemzeti Galéria és az Etnográfiai Múzeum működik. Az Ivan Vazov színház névadója a bolgár nép ismert neves író költője. A színház első változatában 1907-ben készült el a bécsi Helmer és Fellner tervei alapján. 1923-ban tűz ütött ki egy ünnepi műsor közben, s ezért újjá kellett építeni, melyet 1929-ban fejeztek be. A színház díszes főhomlokzatáról Apollón és a hét múzsa szoborcsoportja az előtte fekvő parkra pillant. A szökőkutak és árnyat adó fák alatti padokon a szófiaiak szívesen üldögélnek, sőt gyakran találkoznak a színészekkel is. A Szent Miklós templom a város színfoltja az arany kupoláival. A 16-17. századi orosz templomot 1913-ban újították fel.
A Balkán-félsziget egyik legszebb műemléke az Alexander Nyevszki Katedrális. A neobizánci stílusban épült templom emlékhely is azért a több mint 100 000 orosz katonáért, akik a bolgár függetlenségért vívott harcban estek el. A székesegyház méretei: hossza 71 méter, szélessége 55 méter, a harangtorony tetején a magassága eléri az 52 métert, a nagy kupolán a 46 métert. A kupola átmérője 16 méter. a katedrális alapterülete 3 170 nm ,befogadóképessége 5 000 fő. A toronyban több harang is van. A legnagyobb súlya 12 tonna, s hangját 30 kilométer távolságból is hallani lehet. A székesegyház kereszt alakú öthajós, melyet kisebb nagyobb kupolák, félkupolák borítanak, középkori bizánci-bolgár és orosz stílus jegyekkel.
A Szent Zsófia templom a főváros névadója. A templom építésének körülményei és ideje sem határozható meg pontosan. Az első templom egyszerű egyhajós épület a 4. századból, amit a temető kápolna helyére emeltek. A 8. és 9. században építették tovább háromhajós bazilikává. Hasonló bizánci épülettel Bulgáriában sehol sem találkozunk. Belül puritán egyszerűségű, díszítőelemei csak az ablakok. Aki kedveli a modern művészetet, látogassa meg a Bolgár Képzőművészek Szövetségének Galériáját, ahol a mai képzőművészek alkotásait állítják ki. A Cirill és Method emlékmű a 9. századi két szerzetesnek állít emléket a nemzeti könyvtár épülete előtt. A 19. század történelmének nagy alakjára emlékszik az egyszerű obeliszk, a Vaszil Levszki emlékmű. Azon a helyen áll, ahol a nemzeti hőst 1873. február 19-én a törökök felakasztották.

Fekete-tenger

A Fekete-tenger napjainkban egyre inkább - a nyugati turisták által is - felkeresett nyaralóhely. Szállodák sora épült és épül ma is, szabadidőközpontok, klubrendszerű szállodák lepik el a partot. Amit egy tengerpart kényelméről, szórakozási lehetőségeiről, vásárlási és kikapcsolódási lehetőségeiről elképzelhetünk, azt mind megtaláljuk a Fekete-tenger bolgár partszakaszán. Kiépített autóutak és autópályák, repülőterek, gyors és pontos, s nem utolsósorban olcsó autóbusz-közlekedés, mind az itt pihenni vágyók kényelmét szolgálják. Az utazási irodák város-, illetve országjáró programjai német, angol és orosz nyelvű idegenvezetés minden szálloda közelében megtalálható. S mindez nem utolsó sorban jóval kedvezőbb áron, mint más tengerparton, Európában.

Várna

Az első lakói a trákok voltak, s Odesszosznak nevezték e helyet. A görögök, akik Milétoszból idehajóztak az i.e. 6. században kereskedelmi hellyé alakították. A görögöket követték a rómaiak, és a 7. században a szlávok, kik a mai nevén Varne- nak (Vran = holló fekete) nevezték el.
A városközpontban a Cirill és Method téren magaslik a Mária Mennybemenetele katedrális. A háromhajós templomot a 19. században építették. Ha lehetséges, vasár- vagy ünnepnapon látogassuk meg a templomot, hogy módunkban legyen meghallgatni a templom férfikórusát. Az 1880-ban emelt Óratorony és az Opera között kicsi piac van, mely a turisták számára különösen izgalmas látvány. Várna a gyalogosok városa, az autóforgalom sok helyütt tilos. Híressége a római fürdő 7 000 nm-en. A fürdőt i.e. 2. században kezdték építeni, s fokozatosan bővítették. A centrum és a tenger között fekszik a 80 hektár nagyságú park, melyben találjuk az Aquáriumot és a Természeti Múzeumot, Haditengerészeti Múzeumot. Várna Régészeti Múzeuma ismert.
A magyarok számára a különleges történelmi jelentőségű helyet, a várnai csata színhelyét és az ott létesítet emlékműveket a város déli részén a Vladiszlavo felé vezető út mentén találjuk. (30 percenként indulnak a 12-es autóbuszok is Várnából, a katedrálistól.)
A virágos Emlékpark bejárata a csatában részt vett nemzetek címereivel díszített. A bolgárok Vladiszlav Varencsiknek (Várnai László) nevezték I .Ulászló királyunkat, kinek holtteste a csatatér tömegsírjainak egyikében nyugszik. A kialakított kápolnában egy kőoltár áll, ahol a csata évfordulóján (november 10-én) emlékeznek a fiatal magyar királyra és a csatában elesett hősökre. A mauzóleumtól jobbra Hunyadi János szobrát látjuk.

Kő-erdő (pobiti kamani)

18 kilométer távol fekszik Várnától, impozáns a homokos talajból kiemelkedő oszlopok a Kő-erdő, mely felfedezése óta mozgatja az emberek fantáziáját. A törökök Dikilatisz néven emlegették. A 19. században találták meg a kőoszlopokat, amelyek között 6 méter magas és 2 méter átmérő fölötti is van. Némelyik középütt üreges.

Aranyhomok

Az Aranyhomok - a bolgár Slatni Piassaci - a nevét a finom aprószemű aranysárga homokról kapta, amely a 4 kilométer hosszan, 100 méter szélességben borítja a tengerpartot. Szörf, vitorlázás, vízisí és búvárkodás, a paraseeling vagy a csónakázás, mind-mind lehetséges. A szállodák száma 70 fölötti, tucatszámra található étterem, kávéház, bár, melyek hangulatát a rendkívül kellemes klíma is erősíti. Gyógyszállókat is találunk mélyről feltörő gyógyhatású vízzel.