Ramadán Főszezonban – mire számítsunk turistaként?
2013-04-18
A Ramadán az iszlám világ egy hónapig tartó böjtidőszaka, mely türelemre, önkontrollra, áldozatkészségre és empátiára sarkall mindazokkal az emberekkel szemben, akik kevésbé szerencsések és rosszabb körülmények között élnek, továbbá spiritualitásra és adakozásra ösztönöz. Azoknak, akik ebben az évben a július 9. és augusztus 7. közötti időszakban készülnek az érintett területek valamelyikére utazni, érdemes megismerni az iszlám világ legfőbb vallási eseményét.
A szabályokról
2013. július 9-én beköszönt az iszlám világ legjelentősebb vallási eseménye, az egy hónapig tartó böjtidőszak, a Ramadán. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodni kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi kapcsolattól, kerülni kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Mindez nemcsak vallási, hanem egyben kulturális esemény is az iszlám területeken. Az arabok a muszlim holdnaptárt használják, mely a gregorián naptárhoz képest 10-11 nappal rövidebb. Emiatt a Ramadán minden évben 10-11 nappal előbb kezdődik a korábbi évhez képest.
A muszlimok világszerte tartják az egy hónapos böjtöt, a Ramadánt. Ez az éves szertartás képezi az iszlám vallás öt fő pillére közül az egyiket: hitvallás (saháda), ima (szalát), adakozás (zakát), Ramadán havi böjt (szaum) és mekkai zarándoklat az életben legalább egyszer (haddzs). A böjt során napkeltétől napnyugtáig tartózkodni kell az ételek és italok fogyasztásától, a dohányzástól és a szexuális kapcsolattól is. Egyesek még a nyálukat sem nyelik le. A böjt során tehát tilos bármit is testünkbe, szervezetünkbe juttatni. A Ramadán csak a felnőtt muszlimokra vonatkozik, a gyermekek számára ugyanis az egészségtelen, sőt veszélyes is lehet. A szabály szerint, ha a böjtidőszak alatt utazás vagy betegség akadályoztatja a hívőket a böjt betartásában, azt egy későbbi időpontban be kell pótolni. Abban az esetben, ha egy hívő tartós betegségben szenved, természetesen eltekinthet a böjttől azzal a feltétellel, hogy a Ramadán ideje alatt minden nap adakozik egy rászoruló számára, aki aznap ebből jóllakhat.
Nyári időszakban, amikor a nappalok hosszabbak és melegebbek, a böjt igen kemény és veszélyes, különösen az idősebbek számára. A Ramadán során a hívők még inkább igyekeznek jobb muszlimok és egyúttal jobb emberek lenni. A szabályok alapvetően nem változnak, többé-kevésbé ugyanazok jellemzőek ma is, mint évszázadokkal ezelőtt, hiszen elég egyszerűek: a hívők nem vehetnek magukhoz semmit napkeltétől napnyugtáig. A napi rutint a rendszeres imádság egészíti ki, melyet Mekka felé fordulva mondanak el hajnalban, délben, késő délután és napnyugtakor is.
Napnyugtától napkeltéig
Törökországban a böjt hagyományosan a böjti vacsorával ( „datolya és olajbogyó” )kezdődik. Napnyugtakor az ágyúszót követően megszólal az imára hívó ének, az azán, ezután lehet elkezdeni a böjti vacsorát (iftár), amit szokás a családdal és barátokkal együtt elfogyasztani. A mecsetek felett ekkor kigyúlnak a Ramadán időszakot üdvözlő fények, melyek egész éjjel égnek és csak napkeltekor, a böjt újrakezdésekor oltják ki őket. A böjti vacsora elnevezése egyébként abból ered, hogy a hagyomány szerint egy pohár vízzel, datolyával és olajbogyóval maguk előtt kezdik azt. Bár a majd 15 óra koplalás után könnyű ételeket kellene fogyasztani, a datolyát és oliva bogyót éjszaka mégis meglehetősen nehéz ételek követik. Ez azonban, főleg a nyári időszakban, komoly egészségügyi problémákat eredményezhet. A vacsora egyik fő eleme a lepényszerű sós étel, a Ramadán pide, melyet kifejezetten ebben az időszakban szokás elkészíteni.
A nagyon régi hagyomány szerint, mely azokra az időkre nyúlik vissza, amikor még nem létezett ébresztőóra, minden hajnalban, még napkelte előtt, hajnali 3 óra körül a Ramadán dobosai végigjárják a környéket, hogy dobszóval és énekkel felébresszék a lakókat, hogy azok el tudják fogyasztani reggelijüket (sahur) még mielőtt a Nap felkel. Hajnalban olyan ételeket és italokat fogyasztanak, melyek telítenek és hidratálnak. De olyan népszerű édességek is kerülnek az asztalra, mint az itthon is ismert cukorszirupban érlelt gyümölcs, a kompót vagy a baklava, melyet a tészta egymásra rétegezésével készítenek, dióval, mogyoróval megszórva. Más területeken, például Szaúd-Arábiában visszafogottabb a vacsora kínálat főként sajtot, tojást, joghurtot, gyümölcsöt és kenyeret fogyasztanak.
A Ramadán vége
A Ramadán végét óriási ünneplés, az Íd zárja. A hívők ekkor felszabadulttá válnak és elégedetten konstatálják, hogy sikeresen teljesítették a feladatukat. A családok összejönnek, a fiatalok meglátogatják az idősebb rokonokat, szomszédokat. Minden szülő új ruhát vásárol magának és gyermekeiknek is. A családi látogatások során rengeteg házi készítésű fogást és desszertet, Törökországban például főleg az ott tradicionális török édességnek számító baklavát kínálnak. Ajánlatos mindet megenni, máskülönben a házigazda úgy tekinti, hogy nem ízlett a vendégeknek, amit készített.
Az Íd ünnepén a környék összes gyermeke összegyűlik, bekopogtatnak minden házba, az időseknek kezet csókolnak és cukrot vagy csokit kérnek. A házigazdák olykor igen nagylelkűek: a zsebekbe az édességek mellett egy kis pénz is kerülhet. Ez a hagyomány kisvárosokban ma is ugyanígy működik, a nagyvárosokban azonban, így Isztambulban is, szinte lehetetlen, sőt nagyon meggondolatlan és veszélyes is lenne gyakorolni ezt a szokást, hiszen a szomszédok aligha ismerik egymást.
Ha útnak indulunk…
A legtöbb helyi valószínűleg nem tartja túl érdekesnek vagy izgalmasnak országukat a Ramadán idején, mégis sokan látogatnak el ezekre a területre ilyenkor is. A szigorú szabályok ellenére azonban a kép városról városra változik: azokon a településeken, ahol a népesség vallásos hányada nagy, szigorúan betartják és be is tartatják a szabályokat. Kisebb településeken nem ritka, hogy veréssel vagy akár börtönbüntetéssel sújtják azt, aki nem böjtöl.
A böjtidőszak sajátosságaiból adódóan a helyiek összességében kevesebbet szórakoznak, mint az év más napjain. A turisták és a nem hívők természetesen nem kötelesek betartani a Ramadán szabályait. Annak ellenére, hogy a legtöbb helyen az éttermek sincsenek nyitva nappal, a nagyvárosokban nem egy hely akad, ahol napközben is el lehet fogyasztani egy finom ebédet vagy vacsorát. Ugyanez igaz a szórakozásra is: az olyan nagyvárosokban, mint Isztambul, ahol a lakosság vallási és kulturális összetétele sokkal színesebb és lazább, van mód az éjszakai mulatozásra is.
Egészségügyi szempontból érdemes észben tartani, hogy az olyan közkedvelt muszlim országokban, mint Tunézia, Egyiptom, Dubai vagy Törökország, bár nincs előírt kötelező védőoltás, a nyugodtabb nyaralás és az egészségesen történő hazaérkezés érdekében fontos néhány ajánlott védőoltást beadatunk. A legfontosabbak a
hepatitis A és
hepatitis B illetve a
hastífusz elleni oltások, valamint a
diftéria-tetanusz, a
veszettség elleniek. Törökország
meningitis járványos terület, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a
meningococcus elleni védőoltás felvételére. Tömegrendezvényeken, zsúfolt szórakozóhelyeken a fertőződés kockázata nagyobb. Tunéziába készülve ajánlatos a poliomyelitis vírus ellen is beoltatni magunkat.
