Rómát i.e. 753-ban alapították, az olaszország területére elsőként érkező etruszkok és görög telepesek, ekkortájt alkault ki a ma is meglévő kultúra

Olaszország kialakulása

Olaszország területe már az i.e. első évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszk nép uralta, görög telepesek pedig a félsziget déli részét hódították meg. A mai főváros területe is etruszk uralom alatt állt.

Róma alapítása és államformája

Róma alapítása is ezen időszakra esik (i.e. 753). Később a mai Lazio (Latium) lakói jutottak döntő szerephez, akiknek fővárosa Róma volt, az i. e. II. századra egész Itáliát meghódították. Róma államformája i. e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a római birodalom területe folyamatosan növekedett. A legnagyobb császár uralkodása alatt területe Angliától Szíriáig húzódott.

A római birodalom kettészakadása

330-ban a római birodalom kettészakadt Kelet-római és Nyugat-római Birodalomra. 476-ban a Nyugat-római Császárságot megdöntötték a germán törzsek. Ezután bomlott a félsziget területe különböző fejedelemségekre, hercegségekre, független városállamokra. A félsziget déli része először a Kelet-római Császárság, később az arabok, majd a normannok uralma alatt állt. Észak-Itáliában a longobárdok telepedtek meg, őket a frankok követték, később pedig a Német-római Császárság része lett a félsziget északi része.

Középkori olaszország

A középkorban már a francia királyok is versengtek a területért. Ezidőben terjesztette ki világi hatalmát a római pápa is, aki a középkor elejére Közép-Itália jelentős részét uralma alá vonta. Ekkor vált nagyhatalommá Velence is. A XVI. század végére azonban Velence hanyatlásnak indult, a félsziget középső részén két jelentősebb hatalom létezett: a Toscán Hercegség és az Egyházi Állam.

A félsziget déli részén már a XI. században a német-római császároké, később pedig az Anjou királyoké volt a hatalom. őket követték a spanyol Aragóniai-ház királyai, a Habsburgok spanyol ága, az osztrák Habsburgok, majd a Bourbonok spanyol ága.

Napóleon a XVIII. század végétől 1815-ig az egész félszigetet uralta. Napóleon bukása után az osztrákok megszerezték Lombardia és a Velencei Köztársaság területét.

Egységes olaszország megteremtése

Már ebben az időben megerősödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. Az egyesítést a Habsburg Monarchia és a pápaság nem támogatta. Az egyesítésért folytatott harcokban döntő szerepe volt Garibaldinak, aki vörösingeseivel felszabadították a félszigetet a franciák és az osztrákok uralma alól.

Az egységes Olaszország 1861-ben alakult meg II. Viktor Emánuel uralma alatt. Velence csak 1866-ban került az olasz államhoz. Róma elfoglalása és a pápák világi hatalmának megdöntése 1870-ben történt meg. Ekkor vonult a pápa a Vatikán területére.

1929-ben sikerült az olasz és az egyházi államnak a lateráni szerződésben egyezségre jutnia, melyben az olasz állam elismerte az Egyházi Állam függetlenségét.

Az I. világháborúba Olaszország – megszegve a korábban kötött szövetséget – az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ellen lépett be. Ezzel 1919-ben megkapta a korábban Ausztriához tartozó Dél-Tirolt, valamint az Isztriai-félszigetet. 1922-ben Mussolini fasiszta rendszerű államot alapított.

A fasiszta olaszország és a második világháború

Olaszország 1940-ben belépett a II. világháborúba. A szövetséges csapatok 1943-ban kezdték meg Szicília felől előrenyomulásukat. A háború befejezése után az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársasági államforma megalakításáról. A II. világháború utáni párizsi békeszerződés értelmében az ország elvesztette Isztriát és az Adriai-tenger keleti partján birtokolt kisebb területeket.

Az 1960-70-es években indult meg az ország fejlődése.

Olaszország lakóinak zöme római katolikus vallású és nemcsak papíron, hanem gyakorolják is vallásukat. A vallási ünnepeket szigorúan megtartják, melyek többsége munkaszüneti nap is egyben.

A nem munkaszüneti nappá nyilvánított vallási ünnepek közül említést érdemelnek a következők:

március 19. – Szent József napja;

június 29. – Szent Péter és Pál napja;

Pünkösd;

Szentháromság napja;

a települések védőszentjeinek ünnepe.

Ünnepek

Mivel az ország lakosságának majdnem teljes egésze katolikus vallású, ezért az ünnepek zöme is egyházi vonatkozású és a legtöbb egyházi ünnep munkaszüneti nap is egyben.

Kulturális események

Olaszország legtöbb vidékén fennmaradtak a középkorra visszanyúló események, amelyek ma is nagy tömegeket vonzanak. Ezek közül a legismertebbek a következők:

Emberek

Aki először jár Olaszországban, biztosan feltűnik neki a nagy hangzavar, ill. a hangoskodás. Az olaszokra jellemző a hangos beszéd és a beszédet kísérő gesztikulálás. Általánosságban azonban az olaszok vendégszerető, kedves emberek. Az északiak kicsit ugyan zárkózottabbak a délieknél, akik nagyon segítőkészek mindenben.