Málta mai formája a jégkorban alakult ki, az őslakók Szícilából érkeztek, több ország gyarmata volt, 1964-ben népszavazáson döntöttek a függetlenedéséről

Történelem

Málta a jégkor végén, mintegy 12 ezer évvel ezelőtt a tengerszint emelkedésével nyerte el mai formáját, korábban összefüggő területet alkotott Szicíliával. Innen hajóztak át az első lakosok is, úgy hétezer évvel ezelőtt.

I.e. 800. körül föníciaiak alapítottak itt kolóniát, helyüket 480-ban a karthágóiak vették át. 218-ban a II. pun háború után Málta a Római Birodalom része lett. 395-ben a birodalom felbomlása után bizánci fennhatóság alá került. 1040 körül arab telepesek jelentek meg, kulturális hatásukat az épületek jellege és a máltai nyelv nyelvtani szerkezete is őrzi.

1530-ban érkezetek a szigetre a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend – mai nevén Máltai Lovagrend - Rodoszról elűzött tagjai és telepedtek le végleg. A lovagrend sajátos, uralmi rendszert alakított ki és a társadalom minden részét ellenőrzésük alatt tartották. Az eredeti gyógyító tevékenységet később a katonai szolgálat és a vagyonharácsolás váltotta fel.

A napóleoni háborúkba Málta a franciák uralma alá került, akik ellen később az angolok segítségét kérték. Az 1814-es béke megkötésével a sziget brit gyarmat lett, bizonyos önállósággal. A lovagoknak menniük kellett, székhelyük azóta is Rómában van.

Mind a két világháború elérte a szigetet, jól védhető erődei és kikötője miatt stratégiailag fontos katonai bázis volt. Hősiességükért 1942-ben az angol király az egész máltai lakosságot György-kereszttel tüntette ki.

A függetlenedésről az 1964-es népszavazáson döntöttek, ekkor vált az ország önálló állammá. Málta 1974 óta köztársaság.

Málta 1990-ben kérte a felvételét az Európai Unióba és 2004-ben –Magyarországgal együtt - az Unió teljes jogú tagja lett.

 Kultúra

Néprajz, népszokások

Egyéb déli népekhez hasonlóan, Máltán is nagy hagyománya van az ünneplésnek, a fiesztáknak.
A fieszták az ország társadalmi életének fontos részei és mindig találnak rájuk alkalmat. Az egyes rendezvények többnaposak is lehetnek. Ilyenkor díszbe öltöztetik az utcákat, az épületeket és felváltva vannak egyházi (hálaadó mise, körmenet) és kulturális (koncertek, előadások) rendezvények.
A legrégebbi fieszta a vittoriosai, amelyet 1090 óta rendeznek meg.
Február harmadik hetében Málta-szerte színes, karneváli felvonulások vannak.
Húsvét vasárnapi felvonulásokon Asztarteának, a termékenység istennőjének áldoznak, és különleges süteményt sütnek erre az alkalomra.

Ünnepek, rendezvények

A máltaiak szeretnek ünnepelni, az év folyamán tucatnyinál is több ünnepnap van. Az egyházi és nemzeti ünnepek sok esetben egybeolvadnak.

Nagyobb kulturális események

Július 14-én nemzeti mozinapot tartanak St Julian’s-ban, kísérő rendezvényekkel.
Szeptemberben tartják a különlegesen látványos máltai légiparádét.
Október első hétvégéjén van a híres és nagy hagyományú fesztivál Vittoriosában.
November harmadik hétvégéjén zajlik az egyik legnagyobb máltai sportesemény, a háromnapos Malta International Challenge Marathon.

Húsvéttól szeptember végéig szinte minden héten tartanak valahol fiesztát Máltán.

Elterjedt vallások

A lakosság 98%-a római katolikus vallású, 67 százalékuk rendszeresen jár templomba, 4 százalékuk pap, apáca vagy szerzetes. A lakosok vallásosságának oka abban keresendő, hogy Málta az elsők között vette fel a kereszténységet Európában, és közel 300 éven keresztül a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend (johannita rend) gyakorolta a hatalmat.

Az országban két püspökség működik, az egyik székhelye Valletta, a másik a gozoi Victoria.

Az angol megszállás után kismértékben (2%) elterjedt az anglikán vallás is.

Mentalitás

A máltaiak a katolikus egyház jelentős befolyása miatt szigorú, konzervatív erkölcsi szabályok szerint élnek. Az egyházi kegyhelyek csak megfelelő ruházatban látogathatók. Nincs naturizmus, nyilvános strandokon nem engedélyezett a topless. Elítélik a házasság előtti együttélést. Tilos a válás.

A máltaiak nagyon becsületesek, nem lehet találni túl rámenős boltost, vagy tisztességtelen pincért. Erős viszont a versenyszellem bennük, adott településen belül sem ritkák az egymással rivalizáló intézmények és rendezvények a sport, politika és a kultúra területén.