Látnivalók kínai utazás során: a főváros, Peking Tian'anmen tere és múzeumai; a Kínai Nagy Falhoz, valamint a közeli Ming császárok sírjához

Legfontosabb nevezetességek/látnivalók Pekingben

Tian’anmen tér (Tian’anmen guangchang)

Peking legnagyobb köztere, amely a város közepén terül el. Délen a Qianmen (Elülső kapu) határolja. A tér nyugati oldalán áll az Országos Népi Gyűlés (ONGY - Parlament) épület együttese, amelyet 1959-ben egy év alatt építették fel. A tér túloldalán, az ONGY-vel szemben a Kínai Történelmi és a Forradalmi Múzeum épülete található.
A teret északon a Tian’anmen (a Mennyei Béke kapuja) zárja le. A kaput a 15. században építették, jelenlegi formáját 1651-ben nyerte el. Alapzatával együtt 33,7 méter magas. A császári időkben innen hirdették ki a császárok utasításait az összegyűlt tömeg előtt, illetve itt kiáltotta ki Mao Ce-tung 1949. október 1-jén a Kínai Népköztársaságot.

A Tiltott Város (Gu gong)

Az egykori császári palota Peking egyik leglátványosabb műemléke. Bejárata közvetlenül a Tian’anmen mögött van. Építtetését a Ming-dinasztia (1368-1644) harmadik uralkodója, Yong Le császár 1406-ban kezdte meg, az 1420-ra fejeződött be. Területe 72 hektár, amelyből 150 ezer négyzetmétert építettek be. A Tiltott Város körül 52 méter széles vizesárok húzódik, míg a bejárat mögött az ún. Arany Víz folyik. A palota 24 Ming és Qing dinasztia-béli uralkodó számára nyújtott otthont. Miután az épületek jelentős része fából készült, több tűzvész is nagy károkat tett benne, azonban az átépítések, felújítások ellenére döntően megőrizte eredeti formáját.

A Tiltott Város két részből áll. Déli felén találjuk a hivatalos célokat szolgáló csarnokokat, míg északi részén a lakóépületek húzódnak. Mivel az épületek nem túl magasak (27 méter), és tilos volt a városban náluk magasabb házakat építeni, a Tiltott Város jellege sokáig meghatározta Peking építészetét.

Houhai

A Tiltott Várostól észak-nyugatra fekvő ún. Hutong-os, azaz a tradicionális pekingi építészeti stílus szerint épült alacsony, földszintes udvarházakból álló terület. A környéket rendbe hozták, a házakat felújították, nagyrészükben ma éttermek, bárok üzemelnek. A környék súlypontja maga a Houhai-tó, az, illetve a környékbeli szórakozóhelyek nyáron kedvelt célpontjai a turistáknak.  

Az Ég Temploma (Tian tan)

Az Ég Temploma a Tian’anmen tértől délre, egy közel 270 hektáros parkban található. A Ming-dinasztia építészetének gyöngyszeme. A park szent helynek számított, ahol a császár az év során a rituális ceremóniákat végrehajtotta. A levegőből nézve a templomok kör alakúak, alapjaik négyzetet formálnak. A kínai mitológiában a kör az Ég, a négyzet a Föld szimbóluma, ennek megfelelően a park északi oldala félkör alakú, a déli pedig szögletes.

Lámatemplom (Yonghe gong)

Peking és Kína legjobban felújított és működő lámaista Buddhista temploma a város központjától észak-keletre fekszik. Ötödik Termében látható a 26 méteres (ebből 8 méter a föld alatt) hatalmas Buddha szobor, amelyet egyetlen szantálfatörzsből faragtak ki.

Nyári Palota (Yihe yuan)

A Nyári Palota elődjét 1153-ban építtették, később a Ming uralkodók tovább bővítették a parkot, melynek területe a mandzsu császár, Qian Long idejében volt a legnagyobb. A Második Ópiumháború idején, 1860-ban az angol-francia intervenciós csapatok felégették. A palota újjáépítését Ce-hszi anyacsászárné kezdte meg, majd 1888-tól kezdődően a haditengerészet fejlesztésére szánt összegekből hozatta rendbe kedvenc pihenőhelyét. A 290 hektáron elterülő létesítmény háromnegyed részét a Hosszú Élet hegyének (Wanshou shan) lábánál elterülő Hatalmas Fényesség tava (Kunming hu) teszi ki.

Peking környéke

A Kínai Nagy Fal (Chang cheng)

A Nagy Fal a Bohai-öböl partján fekvő Shanhaiguan-tól a Takla-Makán sivatag széléig húzódik, mintegy 6’300 kilométer hosszú. A nomád törzsek betörésének megnehezítése érdekében már az i.e. 5. században elkezdtek építeni egy, a mai Nagy Fal elődjeként számontartott nem kőborítású védelmi vonalat, amelyet aztán a Kínát először egyesítő császár, Qinshi Huangdi alatt és után kezdtek egységesíteni, majd a Han-dinasztia (i.e. 206-tól i.sz. 220-ig) idején fejeztek be. A falak - a Nagy Fal soha nem volt lineárisan egységes - ebben az időben elsősorban még földsáncok voltak. Átépítésük, beleértve a Peking közelében levő szakaszt is, csak a Ming korban fejeződött be. Így a ma látható falak „mindössze” 5-600 évesek. A legjobb állapotban lévő és emiatt leggyakrabban látogatott szakaszok (Badaling, Mutianyu, Simatai stb.) Peking közelében húzódnak.

Ming sírok (Shisan ling)

13 Ming császár nyugszik a fővárostól mintegy 50 kilométerre északra fekvő festői szépségű völgyben. A sírok közül csupán néhány látogatható.

 Forrás: külügyminisztérium.hu