Ha kialakul a veszettség, akkor már a védőoltás nem hat, az oltássorozat a betegség kialakulását előzi meg, ezért esetleges állatharapás után mielőbb forduljunk orvoshoz

A veszettség vírus okozta fertőzőbetegség, amely gyulladásos folyamatot idéz elő a központi idegrendszerben. Gyakorlatilag 100 %-ban halálos kimenetelű.
 

Hogy betegít meg a vírus?

A vírus, a veszettségben szenvedő állatok nyálában található. Az emberi szervezetbe, a sérült bőrön vagy nyálkahártyán (kötőhártya, száj) keresztül, a beteg állat harapásával vagy marásával jut be.  Az állati veszettség elterjedése változó a világban.

Ázsia országaiban sokkal gyakoribb az állati veszettség, főleg a kóbor kutyák és a majmok között.

Mi a teendő ismeretlen állat harapása után?

Ha a marást, harapást okozó állat nem megfigyelhető és a sérülés veszettség fertőzésre gyanús, az orvos védőoltást rendel el.

Milyen oltóanyag van veszettség ellen?

Az oltóanyagban elölt vírusok vannak, melyek ellenanyagot termeltetnek a védekező-rendszerrel. Ezek megakadályozzák, hogy a sérüléskor bekerült vírusok elszaporodjanak. Az oltás legalább 2 oltásból álló sorozatból áll, több séma szerint alkalmazzák a korábbi oltottság alapján. A veszettség minden esetben halálos betegség, ezért veszettségre gyanús sérülés esetén, az oltás mindenkinek beadható.

Kiknek javasolt megelőző (preexpozíciós) oltás?

• Akik munkakörükből kifolyólag találkozhatnak veszett állattal, vagy tetemmel (állatorvos, vadász, vágóhidi munkás)
• Ha valaki hosszabb időre olyan területre utazik, ahol sok a kóbor állat, érdemes preexpoziciós oltást felvenni. 

Preexpoziciós oltást csak a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontokban lehet felvenni.

Ez három oltásból áll: 0. 7. 21-28. napon. Ismétlő oltás lehet szükséges 1-5 éven belül.
Akik ilyen oltást felvettek sem teljesen védettek, erről részletes tájékoztatást az oltóorvostól kaphat.