Ha nyaralni utazunk vigyázzunk, hogy ne éghessünk le túlzottan a napon, ezenkívül mindig legyen nálunk sebtapasz és fájdalomcsillapító

 A napégés veszélyes és kellemetlenné teszi a nyaralást

Mindannyiunknak ismerős az érzés, amikor napozás után a bőr viszket, feszül, kivörösödik, később esetleg le is hámlik. Lássuk, mit tehetünk a napégés kellemetlen tüneteinek megelőzése érdekében, és mit tehetünk akkor, ha már nyakunkon a baj. A napégés ellen nemcsak a kellemetlen tünetek miatt kell védekezni, hanem a bőrrák megelőzése érdekében is.

Köztudott, hogy a világosabb bőrűek könnyebben leéghetnek, de ez azért a sötétebb bőrűek körében sem ritka jelenség. A problémát minden esetben jobb megelőzni. Érdemes megtervezni a napozás időpontját: ne déli tizenkettőkor feküdjünk ki a partra, mert ebben az időszakban a legintenzívebb a sugárzás, és szinte biztos, hogy nem lesz jó vége: gyönyörű barna bőr helyett inkább rákvörös színt kapunk, bónuszként pedig napszúrást, súlyos esetben pedig megnöveljük a bőrrák kockázatát. Inkább 10 óra előtt, vagy 15 óra után napozzunk, de akkor is érdemes még néhány óvintézkedést megtenni. Ma már számos professzionális napozó készítmény áll rendelkezésre, mindenki válogathat bőrtípusa és pénztárcája szerint. Gyermekeknek és égésre hajlamos, világos bőrűeknek mégis inkább az árnyékot ajánlható, esetleg extrém magas fényvédő faktorral rendelkező krémek használatát. Tűző napon fontos, hogy könnyű ruhából készült inget viseljünk, és a kalap sem árt. Nem szabad a szem védelméről sem elfeledkezni, mindenképpen UV szűrős lencsét válasszunk, hogy óvjuk a szaruhártyát a károsodástól. E mellett pedig nem szabad megfeledkezni a folyadékpótlásról sem.

Ha mindezek dacára mégis sikerül leégni, nincs más hátra, mint a tűzoltás - szó szerint. A bőr vörös, felülete forrónak tűnik. Még nincs nagy baj, a különböző napozás utáni készítményekkel, vagy égésre ajánlott patikai szerekkel viszonylag egyszerűen, pár nap alatt rendbe jöhetünk. Ilyenkor érdemes lazább, könnyebb ruházatot viselni az égett bőr további irritációjának elkerülésére. Jó hatású lehet a hideg fürdő, hideg borogatás az égett területeken (a felázás elkerülése érdekében, kizárólag pár percig) és a helyi érzéstelenítő a kellemetlen tünetek rövidtávú mérséklésére. A folyadék pótlása a kellő hidratáltság fenntartására ebben az esetben is elengedhetetlen. Ha a helyzet komolyabbra fordul, a bőr felhólyagosodik, duzzadt, fájdalmas. Ez az állapot már gyakorlatilag kimeríti az másodfokú égés fogalmát: kísérheti láz, hányinger és kiszáradás is előfordulhat. Ekkor mindenképpen, késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni, és a csodás hatással kecsegtető házi módszereket inkább elkerülni. A napégés megakadályozása nem csak egyszerűen a kellemetlen tünetek elkerülése: hosszú távon lassíthatjuk a bőr öregedését és megelőzhetjük a kültakaró különböző rákosodási folyamatait is.

Fájdalomcsillapítás az utazás során

Már a készülődés során felmerülhet a kérdés, hogy adott esetben milyen módszerekkel csillapítható a fájdalom, mit tegyünk, esetleg milyen gyógyszert vigyünk magunkkal az utazásra.

A lehetséges eljárások és gyógyszerek bemutatása előtt nézzük meg, mi is a fájdalom. A fájdalom létfontosságú figyelmeztetés, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben. Fontos célt szolgál, hiszen a fájdalomra reagálunk, és igyekszünk megszüntetni azt, illetve annak kiváltó okát. A fájdalom egy elhárítási reakció, mely a test sértetlenségének megőrzésére irányul. A fájdalominger a behatástól függően változik, és a fájdalomcsillapítás mértéke is attól függ, hogy kiben milyen erős inger keletkezik. Ebben igen nagy egyéni különbségek adódhatnak. Először természetesen minden fájdalom esetében meg kell keresni az okot. Ezt megszűntetve, általában a fájdalom is elmúlik. Ha erre nincs mód, vagy a kezelés hosszadalmas, gondoskodni kell a fájdalom csillapításáról.

Az egyik legáltalánosabban alkalmazott módszer a fájdalomcsillapító tabletták alkalmazása. Ezek általában az agyban, vagy a fájdalomérző idegekre hatnak; a keletkező fájdalomérzet - átvitel gátlása révén. A recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy milyen hatóanyagot tartalmaznak, és hogy a mellékelt betegtájékoztató milyen használatra vonatkozó utasítást ad. Ügyeljünk arra, hogy több, azonos hatóanyag-tartalmú fájdalomcsillapítót ne szedjünk egyszerre, mert ez gyógyszer-túladagoláshoz vezethet.

A tabletta helyett, kisebb sérüléseknél használhatunk helyi érzéstelenítőket. Ez általában krém, hab, vagy spray formában juttatható a fájdalmas területre a fájdalomcsillapítás érdekében. A felületi érzéstelenítők lidokaint tartalmazó készítmények. Néhány esetben használhatók fájdalomcsillapításra, például torokfájás csökkentésére is. Bizonyos esetekben a kapszaicin (az erős paprika egyik hatóanyaga) tartalmú krémek is hatásosak lehetnek. Gyógyszereken kívül sok más eljárással lehet csökkenteni a fájdalmat. Gyakran segít a hideg vagy meleg borogatás alkalmazása, esetleg egy könnyű masszázs, de akár egy rövid délutáni pihenő is csodákat tehet. A fejfájás sok esetben vízhiányt jelez, mielőtt a nyaraláson tablettákkal csillapítanánk a fájdalmat, érdemes egy fél liter tiszta vizet meginni, mert lehet, hogy csak a vízre van szüksége a szervezetünknek. Gyulladáscsökkentőnek minősülő fájdalomcsillapítót kizárólag orvosi ellenőrzés mellett szabad hosszútávon alkalmazni, biztos diagnózis mellett (ízületi gyulladás, fogfájdalom, fülgyulladás). Hasi fájdalom esetén a fájdalomcsillapítók használata nem javasolt!

Tippek az utazási hasmenés megelőzéséhez és kezeléséhez

Az utazási hasmenés megkeserítheti a legtökéletesebbnek ígérkező nyaralást is, ha azonban felkészülünk rá, akár könnyedén el is kerülhetjük a kellemetlen betegséget.

Az utazási hasmenésért azok a baktériumok, vírusok és egyéb mikrobák tehetők felelőssé, amelyeket táplálkozásunk során az étellel viszünk be szervezetünkbe. Ezek az idegen mikrobák gyomor és bélrendszeri fertőzést okozhatnak, ami adott esetben hasmenéssel, hányással és esetleg lázzal is járhat. A kórokozók gyakran megtalálhatók a vízben, a jégkockában, fagylaltban, zöldségekben és gyümölcsökben, de akár a legyek is terjeszthetik.

Utazás előtt fontos tájékozódni arról, hogy a célországban iható-e a csapvíz, vagy csak tisztálkodáshoz ajánlott. Ha fogyasztásra „nyers” formában nem alkalmas, fertőtleníthetjük forralással, vagy gyógyszertárakban kapható tabletták segítségével. A legegyszerűbb, ha palackozott vizet fogyasztunk, de ebben az esetben is mindig ellenőrizzük a palack sértetlenségét. Ha a csapvíz ivásra alkalmatlan, soha ne kérjünk jégkockát sem az italunkba és ne is mossunk vele fogat. A legbiztonságosabb a frissen készült, vagy sült ételek fogyasztása, de ha ezeket több óráig szobahőmérsékleten tárolták, akkor inkább mellőzzük a menüből. Az olyan gyümölcsöt, amelyet nem lehet meghámozni, el kell kerülni, hiszen felületén kórokozók tapadhatnak meg. A saláták, előre szeletelt gyümölcsök, utcán árult ivólevek veszélyesek lehetnek. Az ismeretlen eredetű jégkrémet, fagylaltot, nem pasztőrözött tejet, tejterméket sem ajánlatos megenni. A szappanos kézmosás, esetleg kéztörlő, kézfertőtlenítő kendő használata is hasznos lehet. Ha ilyen nincs kéznél, szalvétával érdemes megfogni a kézbe fogható falatot.

Ha minden elővigyázatosság ellenére mégis bekövetkezik a hasmenés, a legfontosabb a folyadék- és sópótlás. A tünetek ellen különböző módon lehet védekezni. Még itthon beszerezhetünk olyan tablettákat, amelyek a bélmozgás bénítása révén csökkentik a hasmenést, így nem kell folyamatosan a mosdóba szaladgálnunk, viszont - hacsak nincs halaszthatatlan programunk, ne ezt a módszert válasszuk, mert csak a tüneteket szünteti meg. A legjobb, ha hagyjuk, hogy szervezetünk kiürítse magából a fertőzött anyagot, emellett a különböző bélfertőtlenítő tabletták alkalmazása valóban segít hamarabb átesni a betegségen. Amennyiben azonban a hasmenés gyakori, vagy véres, illetve hányás és láz kíséri, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Sebellátás „útközben”

Sajnos utazás, nyaralás alatt is előfordulhatnak kisebb balesetek. Az esetlegesen keletkezett sérülések nagy része nem igényel orvosi ellátást, azonban a sebet érdemes megfelelően kezelni a további problémák elkerülése végett.

Általában mindenki összecsomagol egy kisebb „elsősegély dobozt” az utazás előtt. Ebbe érdemes olyan eszközöket, fertőtlenítő- és kötszereket is tenni, amiket a sebellátás során hasznosíthatunk. Csak a viszonylag kicsi, „mindennapos” sebek ellátására vállalkozzunk, a komolyabb sérülések kezeléséhez mindig kérjünk segítséget szakembertől. A legkisebb sérülés is komoly baj forrása lehet! Állattól származó sérülés esetén minden esetben keressünk fel sürgősségi ambulanciát!

Alapvetően minden sebet – legyen az bármilyen kicsi – fertőzöttnek kell tekinteni. A sebellátás célja, hogy a további sérüléseket és fertőzéseket elkerüljük. Minden seb más, a kezelésük is eltérhet attól függően, hogy éppen vágott, vagy égési sérülésről van szó. Néhány alapelv azonban minden esetben követendő: A sebellátás első lépése az esetleges vérzés csillapítása és elállítása. Soha ne tegyünk vattát közvetlenül a sebbe, vérzéscsillapításra inkább steril mull lapot használjunk. A következő lépés mindig a sebtisztítás legyen, amikor a seb környékét folyó vízzel alaposan megtisztítjuk, hogy több baktérium már ne juthasson a sérült felületre. A szennyeződést a sebből és a sérülés környezetéből is el kell távolítani. Harmadik lépésként a fertőzések elkerülése céljából minden sebet fertőtleníteni kell – elsősegélynyújtásnál és a kötszer cseréjénél is. Erre a célra kerülhet abba a bizonyos elsősegély dobozba valamilyen fertőtlenítő szer, például jód, vagy jód tartalmú kenőcs. A seb gyorsabb gyógyulása érdekében a seb típusának meghatározása után használhatunk megfelelő sebkenőcsöt is. Vágott, vagy horzsolt, felületi seb esetében például hámosító kenőccsel gyorsíthatjuk a gyógyulást. Alapvetően minden harapott seb esetén nagy fertőzésveszély áll fenn, mivel az állatok és az ember szájüregében különböző kórokozók találhatók. A fertőzés első jele a pír, melegség és érzékenység nyomásra, később láz és pulzáló fájdalom. Ezért minden harapott sebnél azonnal forduljunk orvoshoz, és a veszettség gyanúját is jelezzük orvosunknak. Égési sérüléseknél legfontosabb a mielőbbi hűtés, lehetőleg hideg folyóvízzel. Ez csökkenti a fájdalmat, és mérsékli az égés kiterjedését, mélyülését. Az égés mélységének megítélése rendkívül fontos. A felületes égési seb könnyen gyógyulhat, míg a mély égési sérülés akár sebészeti beavatkozást is igényelhet. A zúzott sebek első pillantásra inkább csak hámsérültnek tűnnek, és csak kissé véreznek. Ennek ellenére a mélyebb rétegekben sérülések keletkezhetnek, a sebek gyakran rosszul gyógyulnak, és nem megfelelően hegesednek. A sérült testrészt, ha lehetséges, helyezzük nyugalomba. A felszakadt bőrdarabokat semmi esetre se szakítsuk le, és az ellátott, bekötözött sebre, a kötszer fölé helyezzünk hűtőzacskót. Végül a sebet valamilyen módon fedni kell a további fertőzések elkerülése végett, és a kisebb mechanikai hatások kivédésére. Ehhez mindig olyan steril kötszert használjunk, amely nem ragad a sebbe. A kötszert legegyszerűbben öntapadó ragtapasszal rögzíthetjük, de a kisebb sebek sebpárnával ellátott ragasztóval –„sebtapasszal”- is jól befedhetők. A kötést rendszeresen, kezdetben legalább naponta egyszer cserélni kell.

Sérülés esetén a sebkezelés mellett az oltási bizonyítványt is meg kell nézni. Tetanusz oltás akkor javasolt, ha az utolsó ilyen oltás 5 évnél régebbi, illetve ha az orvos úgy ítéli meg. Célszerű a tetanusz megelőzést utazás előtti immunizációval biztosítani!

Állati veszélyek a nyaralás alatt

A nyaralásunk alatt biztosan fogunk találkozni állatokkal. Ezek egy része itthon is teljesen hétköznapi, de akadnak köztük olyanok is, melyeket nem ismerünk, és nem tudjuk, milyen veszélyeket rejtenek számunkra. Vajon mire kell ügyelnünk, ha egy idegen országban állatok közelébe kerülünk, legyen az medúza, oroszlán vagy egy közönséges kutya?

Utazásunk során szinte biztosan találkozunk ilyen-olyan állatokkal, melyek – óvatlanságból adódóan – akár veszélyesek is lehetnek. Nem kell feltétlenül egzotikus állatokra gondolni, hiszen a legszokványosabb házikedvencek is lehetnek fertőzéshordozók. Az egyik ilyen betegség, melytől félnünk kell a veszettség, mely az agy vírusfertőzése, amelyet állatok terjesztenek, és az agy- valamint a gerincvelő gyulladásával jár. A veszettség halálos kimenetelű betegség, ha a vírus elérte a gerincvelőt, utána az agyat. A vírus az ép bőrön nem képes átjutni csak a harapott, vagy a bőr egyéb sérülésén keresztül jut a szervezetbe.  A veszettséget számos állattól el lehet kapni - például macskától, denevértől, mosómedvétől, borztól, rókától és igen gyakran kutyától. A betegség ritkán előfordul a rágcsálókban és az üregi valamint mezei nyulakban is. Madarak és hüllők ezt a betegséget nem kapják meg. A veszettségnek létezik dühöngő és csendes formája. A dühöngő formában az állat nyugtalan, könnyen támad, majd megbénul és elpusztul. A csendes veszettség kezdettől fogva részleges vagy teljes bénulással jár. Ennek ellenére a vadállatoknál a dühöngő formában, kevésbé jellemző a harciasság. Ezeknek az állatoknak a magatartása rendszerint szembetűnő változásokat mutat. A megelőzés első lépése, hogy kerüljük el az állatok, különösen a vadállatok harapását. Ne menjünk oda sem ismeretlen háziállatokhoz, sem vadállatokhoz. A szelíd vadállatok rendszerint betegek. Betegnek látszó állatot ne fogjunk meg azzal a szándékkal, hogy segítünk rajta. A beteg állat gyakorta harap. A veszettség vírusával nagy valószínűséggel fertőzött személyeket.  Az extrém utazási körülményeket kedvelőknek, vadászati túrára utazóknak a megelőző oltási sor javasolt az utazás előtt.

Szintén nem egzotikus, de igen veszélyes állat a patkány, melynek száraz és meleg padlásokon, tárolókban lakó házi patkányt „padláson élő patkánynak” is nevezték. Utódait meleg mélyedésekben neveli fel. Jól tud mászni. A vándorpatkánytól eltérően, amely szereti a vizes árkokat és a csatornát, a házi patkány nem kedveli a nedvességet. Korábban igen elterjedt volt emberi lakóhelyek körül. Melegebb éghajlaton jobbak az esélyei. A trópusokon és a szubtrópusokon a szabadban is megél. Krétán esténként meg lehet figyelni, amint olajfákon mászik. Észak- és Északnyugat-Európában csak kikötőkben és a partokon található gabonatárolókban él. Az Északi-tenger néhány délebbre fekvő szigetén a településeken kívül is előfordul földbe vájt odúkban. A patkány sok, igen veszélyes betegség terjesztője, ezért mindenképpen kerüljük el! Betegségeket terjeszthet a harapása, a róla származó bolhák, sőt a vizelete (akár belégzés útján) is!

Nem hétköznapi állatok

Áttérve az olyan állatokra, melyekkel itthon nem találkozhatunk, ejtsünk szót a medúzákról. Több, a hazai utazók körében is népszerű tengerparton találkozhatunk velük az Adriától az Égei-tengerig. Egy medúzával való találkozás minden esetben kellemetlen, de akár veszélyes is lehet. Mivel azonban a medúza csalánsejtjeit csupán védekezésre használja, így elegendő óvintézkedés a fürdőcipő használata és az állatok elkerülése. Meg kell azonban említeni, hogy idén júniusban egy különösen veszélyes faj bukkant fel Spanyolország partjainál.  Mintegy ötszáz egyedből álló portugál gálya-raj bukkant fel a Gibraltári-szorosban. A spanyol hatóságok közlése szerint a csalánozók eddig még nem jelentettek veszélyt a fürdővendégek számára. Ennek ellenére azt tanácsolják, hogy óvatosságból a fürdőzők kerüljék az érintkezést az állatokkal. A 9-35 centiméter nagyságú portugál gályák (Physalia physalis), amelyek fogófonalai akár a 30 méteres hosszúságot is elérhetik, állítólag hétszáz méterre közelítették meg a partokat, majd a szél elsodorta őket. A portugál gálya mérge igen veszélyes lehet az emberre is. Fogófonalai már az érintés során erős fájdalmat és gyulladást okoznak. Beteg vagy gyenge fizikumú egyéneknél a következmény légzési nehézség és akár szívleállás is lehet.

Végezetül említsük meg a hazánkban is népszerű szafari túrák veszélyeit. Ezeknél a kirándulásoknál egyetlen aranyszabályt kell szem előtt tartani: Soha ne hagyjuk el a túravezető közelségét. A szafari útvonalak mindig biztos távolságban húzódnak a veszélyes állatok mozgásterületétől és a speciálisan átalakított buszok védelmet nyújthatnak az esetleges találkozások alkalmával. Persze előfordulhat olyan eset is, amikor el kell hagyni a buszt – ebéd, defekt, stb. – ilyenkor is maradjunk a túravezető közelében. A szafari parkokban kialakított utak közvetlen közelében is lehetnek skorpiók, kígyók és más veszélyt jelentő állatok.