Paradicsomi körülmények, pálmafák várják a Maldív-szigeteken a strandolni, búvárkodni vágyókat

Maldív-szigetek – a trópusi paradicsom

A Maldív-szigetek kialakulásának őstörténete körülbelül 100 millió évre nyúlik vissza, amikor az afrikai és ázsiai tektonikus lemezek egymáshoz képest elmozdultak és a térségben rengeteg víz alatti vulkán működött. A vulkánok meleg falán korallpolipok százezrei telepedtek meg, amelyek a vulkanikus működés megszűnésével elkezdtek felfelé, a napfény felé növekedni. Így jöttek létre a korallzátonyokból kialakuló kis szigetek, amelyek a valódi trópusi paradicsomot jelentik az európai turistáknak.

Ma az Indiai-óceánon elterülő Maldív térségnek körülbelül 1%-át adják a kis szigetek, amelyek 298 négyzetkilométeres területükkel Ázsia legkisebb országát alkotják. Az egybefüggő korallzátonyokat és a hozzájuk tartozó szigeteket atolloknak nevezték el.

A Maldív-szigeteken honos dhivehi nyelven az atoll szó gyűrű alakú korallszigetet jelent. Ma 26 atollon mintegy 1200 szigetet tartanak nyilván, amelyeknek tengerszint-feletti magassága sehol sem éri el a 1.5-2 métert.

A szigetek őslakossága szigetfalvakban, illetve a fővárosban, Malén lakik, ahol a térség egyetlen nemzetközi reptere található. A faluszigetek és a szállodaszigetek között légitaxik és taxihajók biztosítják a közlekedést.

A turisták főként a november és április közötti hónapokban érkeznek a Maldív-szigetekre, a száraz monszun idején, hiszen a májustól szeptemberig tartó esős monszunt gyakran szakítják meg viharos, esős időszakok. Ciklonok elsősorban csak az északi atollokon fordulnak elő, az idegenforgalmi célpontnak számító középső területeken az esős évszakban sincsenek óriási viharok.

A trópusi monszuneső egyébként teljesen eltér az Európában megszokott nyári záporoktól. Eleve sokkal melegebb a lehulló csapadék is, amely emiatt kevésbé enyhítik az óriási hőséget is, hiszen csak a páratartalmat növelik, de nem hűsítik a levegőt.

A szigeten élő őslakosok ma már többnyire az idegenforgalomból és a turisták ellátásából élnek, de igen jelentős a halászat szerepe is. A szigetekre egyébként a legtöbb élelmiszer, ital külföldről érkezik, mert a kis alapterületű szárazföldön szinte nincs lehetőség semmilyen növény termesztésére.

A szigeten a lakosok 99%-a iszlám vallású, ami azt is jelenti, hogy az alkoholfogyasztást kerülik.

Az érintetlen miniszigetek hófehér korallhomokos partjaikkal, háborítatlan korallzátonyaikkal, kevés őslakosukkal, a turisták kedvére kialakított szállodaszigeteikkel a valódi trópusi kikapcsolódás élményét kínálják az ideérkezőknek.