Nem mindegy hol, mikor és milyen szúnyog csíp éppen meg.

Itt a nyár és újra itt vannak a szúnyogok is. A hétköznapi ember nem különbözteti meg a szúnyog fajokat, egyszerűen csak a csípésekkel járó kellemetlenségekkel foglalkozik, vakar és keneget. Pedig nem mindegy hol, mikor és milyen szúnyog csíp éppen meg.

Közel 3500 szúnyogfajt ismerünk, ezek közül néhány tucat fordul elő hazánkban is, de csupán 25 szúnyogfajnak van járványügyi, közegészségügyi jelentősége. Az apró vérszívókkal elsősorban szezonálisan, vízparti területeken találkozhatunk. Köztudott, hogy komoly szerepük van a malária és a nyugat-nílusi láz terjedésében. Egyik betegségre sem létezik megelőző védőoltás.

A maláriáról a magyar lakosság kevésbé jól informált, hiszen a nagy vízrendezéseket követően megszűntek azok a területek, melyek élőhelyet biztosítottak a kórt terjesztő fajoknak, így a félelmetes betegség gyakorlatilag eltűnt az országból: malária-járványt fél évszázada nem regisztráltak. Az évente nyilvántartott 10-20 megbetegedés külföldről származó, úgynevezett behurcolt (import) eset, amelynek elsődleges oka az, hogy a maláriával fertőzött területre utazók a közegészségügyi előírásokat figyelmen kívül hagyják, nem szedik a szükséges gyógyszereket, és nem használják a szúnyogriasztó szereket sem. Ezért nagyon fontos a nyári időszak kezdetével beszélni róla, ugyanis sokan választanak nyaralásuk úti céljaként olyan országot, ahol a malária elterjedt fertőző betegség.

Számos olyan kedvelt egzotikus úti célt is a fertőzött területek között tartunk számon, mint például Kenya, India, Thaiföld, Mauritius, Brazília és Mexikó. Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertőzés-veszélyes trópusi vagy szubtrópusi területekre és egyes jelentések szerint közel tízezren meg is betegszenek az utazás során.A WHO becslései szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek akár a háromszorosa is lehet.

A nyugat-nílusi láz azonban komoly veszélyt jelent az európai országok számára is. A betegséget az utóbbi időkben számos környező országban regisztrálták, 2003-óta Magyarországon is jelen van. Tünetei hasonlatosak az influenzáéhoz, azonban akár végzetes agyhártya- és agyvelőgyulladáshoz is vezethet. Különösen az idős- és a gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek veszélyeztetettek, akiknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szövődmények.

Dr. Ferenczi Emőke, az Országos Epidemiológia Központ virológus főorvosa szerint idén egyébként nem kell nagy szúnyog-terjesztette betegség-járványra számítani Magyarországon, hiszen a tavalyi év ebből a szempontból kiemelkedő volt. Ezek a vírusos betegségek pedig általában bizonyos periódusokként – általában 3 évente – okoznak jelentős számú megbetegedést.

Tőlünk délebbre már más szúnyog-terjesztette betegségek is jellemzőek. Olaszországban gyakori a chikunya betegség, mely a nyugat-nílusi lázhoz hasonló tüneteket, izületi fájdalmat és lázat okoz.

Utazás előtt minden esetben érdemes utánanézni, hogy a célországban milyen hasonló fertőzésveszélyre kell felkészülni.