Számos malária elleni gyógyszer létezik a piacon, ezekkel hatásosan lehet védekezni a szúnyogok által terjesztett járvány ellen

Évente 30 ezer utazó betegszik meg maláriában

• Alapvető tudnivalók a maláriáról
• Tények a maláriáról
• Mi is az a malária?
• A malária elterjedtsége
• A malária története
• Védekezzünk 4 lépésben a malária ellen
• Megfelelő gyógyszerrel védekezzünk a malária ellen!
• Malária térképek

Alapvető információk a maláriáról

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as maláriariportja szerint a világ népességének fele maláriaveszélyes területen él, és az évi közel egymillió maláriás haláleset nagy része öt éven aluli afrikai gyermekek közül kerül ki. A malária jelenleg a világ tíz legveszélyesebb fertőző betegségének egyike, emiatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és számos civil szervezet komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy visszaszorítsák a gyilkos kórt. Ehhez kapcsolódva Magyarországon is szeretnénk felhívni a figyelmet a malária veszélyeire és tájékoztatni a maláriafertőzés-veszélyes területekre utazókat a megelőzés lehetőségeiről.

Tények a maláriáról

A WHO idei maláriariportjának becslései szerint mintegy 250 millió maláriás eset fordul elő évente és közel egymillió beteg veszti életét a veszélyes kórtól. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy körülbelül 3,3 milliárd ember él maláriafertőzés-veszélyes területen, ebből     2,1 milliárd fő alacsony kockázatú, míg 1,2 milliárd fő magas kockázatú területen. Az alacsony kockázatú területek 97%-a Afrikán kívül helyezkedik el, míg a maláriával erősen fertőzött, magas kockázatú területek 49%-a az afrikai kontinensen, további 37%-a pedig a kelet-ázsiai régióban található. 2006-ban összesen 247 millió maláriás esetet regisztráltak hivatalosan a WHO-nál (ezek a legfrissebb adatok!), ebből 212 millió az afrikai régióból származott. A világ maláriás járványainak több, mint 80 százalékát afrikai és ázsiai országban regisztrálták: Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Kenya, az ázsiai régióban pedig India, Szudán, Burma, Banglades, Indonézia, Pápua-Új Guinea és Pakisztán. Sajnos a maláriás esetekből 881 ezer halállal végződött, és súlyosbítja a helyzetet, hogy a halálesetek 91%-a (körülbelül 800 000 eset) afrikai öt év alatti gyermekek közül került ki.   

A maláriának négyféle típusa létezik, amelyet négy különböző parazita (Plasmodium falciparum, Plasmodium vivax, Plasmodium malariae és Plasmodium ovale) okoz. A parazitákat az anopheles szúnyogok családjába tartozó rovarok hordozzák, terjesztik. A moszkitók a fertőzött emberek véréből felszívják a parazitákat, majd egy újabb csípés alkalmával továbbadják azokat az egészséges embereknek. A négy különböző malária közül a legveszélyesebb malária a falciparum által okozott betegség, amely az esetek 1-2 százalékában halállal végződik. A malária általános tünetei a fejfájás, a hideg és meleg váltólázzal jelentkező rohamok és az általános gyengeség. A falciparum esetében a betegség a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők körében kómához, majd halálhoz vezethet. A maláriafertőzés-veszélyes területeken élők egy idő után rezisztenssé válnak a parazitákra, tehát nem betegednek meg a kórtól, ugyanakkor a kisgyermekeket, a terhes anyákat és az ideutazókat óriási veszély fenyegeti. Sőt azok a helyi lakosok is ismételten elkaphatják a maláriát, akik egy időre maláriafertőzés-mentes országban élnek, így fogékonnyá válnak ismét a parazitákra, mert elveszítik a védekezőképességüket. Az utazóknál különösen veszélyes lehet a malária, mivel a lappangási idő akár hosszú hónapokra is elnyúlhat, így a hazatérés után pár hónappal az orvosok esetleg nem gondolnak maláriára a tünetek jelentkezésekor, és félrekezelhetik a maláriás beteget.

A malária elterjedtsége

A malária trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő. Több, mint száz országban jegyeztek fel maláriás járványokat és megbetegedéseket. Az egyik kiemelten veszélyes zóna a malária szempontjából a dél-szaharai vidék, ide tartozik Kenya, Tanzánia, Zimbabwe, Ghána, Guinea és Etiópia, Zanzibár és Mauritius szigete. A malária más földrészeken is igen elterjedt, maláriafertőzés-veszélyes terület például India és környező szigetei, az Indonéz szigetvilág, Thaiföld, Kambodzsa és Vietnám. A malária megtalálható a Latin-Amerikai földrészen is, kiemelten veszélyes Brazília Amazonas közeli területe, Argentína és Peru bizonyos részei, Mexikó és a Karib-térségből Venezuela és Dominika.

Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertőzés-veszélyes trópusi vagy szubtrópusi területekre, ebből közel 10.000-en meg is betegednek a jelentések szerint, ugyanakkor a WHO becslései szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek mintegy a háromszorosa.

A malária története

I.e.2000-ből származik az első fennmaradt bizonyíték maláriajárványról. A Földközi-tenger keleti térségében élők hosszú csontjaiban kiterjedt üregeket találtak, amely vérszegénységre utal. Olyan genetikai károsodásról van szó, amely egyúttal védi az embert a maláriától. A maláriát már Hippokratész is ismerte, három csoportba sorolta a betegséget (egynapos, háromnapos és négynapos láz). A betegség történetének következő jelentős állomása 1500 körül volt, amikor az európai telepesek és a rabszolgák behurcolták a maláriát az amerikai földrészre. Száz évvel később a jezsuita misszionáriusok már megpróbálkoztak a malária gyógyításával is. Az indiaiaktól megtanulták a chinafa kérgének gyógyászati használatát, amelyet a bennszülöttek korábban többféle betegség gyógyítására használtak, s malária elleni szerként Európába szállították. A XVII. század második felében jegyezték fel először a malária nevet.

 

	Giovanni Maria Lancisi azon feltevés alapján, hogy a malária a mocsarakból felszabaduló mérges gőzök ("rossz levegő") hatására fejlődik ki, maláriának nevezte el a betegséget. 1820-ban a chinafa kérgében felfedezték a hatékony ellenszert, a kinint.
	Hatvan évvel később Charles Louis Alphonse Laveran Algériában felfedezte a malária kórokozóját, a Plasmodium falciparum nevű vérparazitát. Felfedezését eleinte nem ismerték el és csak 1886-ban fogadták el. Ekkor fogalmazták meg először azt a hipotézist, amely szerint a maláriát a moszkitók adják át az embernek.
	A századfordulón Giovanni Batista Grassi olasz tudós bebizonyította, hogy a maláriát az Anopheles-faj moszkitói viszik át az emberre. A XX.században elkezdték a moszkitók kiirtását, ugyanakkor a felhasznált DDT-ről később kiderült, hogy nemcsak a rovarokra, de az emberekre is veszélyes.

Ma is széleskörű prevenciós tevékenység zajlik a malária visszaszorítására, amelyeknek egy része a szúnyogok irtását célozza, más része pedig a megfelelő gyógyszerek, védőoltás kifejlesztésére irányul.

Védekezzünk 4 lépésben a malária ellen

A WHO nemrégiben nyílt levelet fogalmazott meg az utazóknak a maláriával kapcsolatban. E szerint négy különböző tényezőt kell szem előtt tartania az utazónak ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessen a malária ellen:

1.Legyen tisztában a maláriaveszéllyel, a fő tünetekkel és a lappangási idővel!

2.Tegyen meg mindent a szúnyogcsípések ellen, külsőleg is védekezzen különösen esős időben és napnyugtakor! Érdemes megfelelő ruházatot viselni és védőkrémet használni, a szobában pedig moszkitóhálóval és elektromos szúnyogriasztóval védekezni!

3.Szedjen malária elleni gyógyszert, hogy megelőzze a betegséget!

4.A maláriafertőzés-veszélyes területről való visszaérkezés után még 3 hónappal később is erre a betegségre kell gyanakodni, amennyiben maláriára jellemző tünetek jelentkeznek az utazónál!

Megfelelő gyógyszerrel védekezzünk a malária ellen!

A malária ellen többféle gyógyszerrel is védekezhetünk. A készítmények a napozásra és alkoholfogyasztásra való javallataikat tekintve eltérőek. Vannak olyan készítmények, amelyeket utazás előtt egy héttel kell elkezdeni szedni, és vannak olyan gyógyszerek is, amelyeket elég elkezdeni az indulást megelőző napon is, így a „last minute” utazók is igénybe vehetik. Néhány malária parazitafaj bizonyos gyógyszerekben található hatóanyagokra rezisztens, ezért ezekkel a készítményekkel a rezisztens fajok ellen nem lesz hatékony a védekezés. A terhes kismamáknak nem ajánlott a malária elleni gyógyszerek szedése. A kisgyermekek védelme azonban megoldható. Ha valaki gyermeket szeretne, akkor ügyeljen arra, hogy a malária elleni gyógyszer kiürüljön a szervezetéből, némelyik készítménynél ez akár több hónap is lehet. A hatékony malária készítményekről érdemes mindenképpen kikérni az oltóközpontok ajánlását. Fontos, hogy olyan gyógyszert válasszunk, amely biztosan véd az adott úti cél országban előforduló malária ellen. Hazatérés után folytatni kell a malária elleni készítmények szedését. Azt, hogy meddig kell szedni, szintén attól függ, hogy milyen hatóanyagú a készítmény. Egyes készítmények esetében akár még több hétig is folytatni kell a gyógyszer alkalmazását.

Malária térképek

Jelmagyarázat

	Gyakorlatilag maláriafertőzés-mentes terület, malária elleni tabletta általában nem javasolt.
	Kevésbé maláriafertőzés-veszélyes terület, malária elleni tabletta általában nem javasolt.
	Maláriafertőzés-veszélyes terület, malária elleni tabletta általában javasolt.
	Azon szomszédos országok, amelyek maláriafertőzés-veszélyes területek.

A térkép kizárólag tájékoztatásra szolgál, mert a maláriafertőzés-veszélyes területek határvonalai a maláriaszúnyogok mozgásával változhatnak, ezért nem feltétlenül esnek egybe az országhatárokkal.

Utolsó módosítás dátuma: 2012. február