Kambodzsa trópusi övezetben fekszik, a helyi tánc és zenei stílus sokakat elbűvöl az első pillantás után, főként a táncosok öltözéke miatt

Ez fantasztikus volt! Gratulálok az íráshoz! Átjött az érzés, amit ki akartál fejezni. Én megszerettem! Ha tehetem majd, el is fogok utazni Kambodzsába!

Tényleg remek cikk! Köszönjük! A Szentes dr Úrral meg találkozunk Kambodzsában novemberben.

Az ország rendkívül gyorsan fejlődik, ezért néhány aktuális információt adok közre: Kambodzsai útikalauz Repülőjegy: Utazni több útvonalon, több árkategóriában lehet. Az utóbbi években legolcsóbb az Aerosveet az Ukrán légitársaság. Velük ≈250000Ft egy retúr jegy (Phnom Penhnig mindennel együtt), de hónapokkal előre le kell foglalni és Kijevben + Bangkokban át kell szállni. Sajnos a Malév bangkoki járata úgy tudom, megszűnt, így csak plusz átszállással lehet menni. Járható út lehet még a vietnami, a török, a szingapuri, az egyiptomi légitársaság, a KLM. Stb. Második leszállás lehet Bankok, Kuala Lumpur stb. A drágább légitársaságoknál néhány nappal előre is lehet helyet kapni, de pl.: a Lufthansánál ez félmilliós tétel. Bankokból létezik fapados járat is, de ehhez ki kell menni a tranzitból, mert másik repülőtérről indul. Az Airasia fapadosa Bangkokból Londonig megy. Úgy tudom a thai vízum 20 USD dollár, amikor éppen nem ingyenes (utána kell kérdezni. Nem egy az ára itt vagy a határon kérve). Lehet átmenni busszal, a legolcsóbb lehetőségként. Ez egy több órás út légkondicionált busszal. Érdekes az ország, mára nagyjából kész az út (japán építés, jó minőség). A határon át kell szállni, mert a busz nem léphet át. Az időnkénti határvillongások tudtommal nem befolyásolják az áthaladó turizmust. Érdemes figyelni a híreket, mert nem is olyan régen a thai tüntetők elfoglalták a repteret. A legtöbb légitársaság csoportkedvezményt ad 8-10 fő felett. Érdemes többen összeállni. Ez nem biztos, hogy árkedvezmény. Lehetőleg célállomásig szóló, egyben kiállított jegyet érdemes szerezni. Akkor biztosítaniuk kell a tovább utat akkor is, ha lekéstük a csatlakozást. A bőröndöt érdemes Pesten célállomásig feladni. Kényelmesebb és biztonságosabb. Bankokból lehet menni a fővárosba és Sziem Reapbe is mindhárom közlekedési móddal. Sziem Reap közelebb van a határhoz, és a busz elmegy mellette Phnom Penhbe. Visszafelé repülőtéri illetéket kell fizetni (20-25 USD dollár/fő)! Érdemes kint megtudakolni, hogy visszafelé a thai légitársaság hány kg súlyt vesz fel felár nélkül. Vannak időszakok, amikor 30kg a turistajegyhez. Aki ott Budapestig adja fel, annak a másik légitársaság már nem méri a csomagját! Utazás előtt érdemes Ferihegyen érdeklődni az aktuális biztonsági rendszabályokról. Én az ottani vámostól tanultam, hogy vizet ugyan nem lehet bevinni, de az üres palackot beengedik, és a benti wc-ben meg lehet tölteni. Azt nem veszik el a következő felszállásig. 3 éve a frissen átadott bangkoki repülőtér egy jégverem volt (úgy 16 fok lehetett). Teljesen átfagytunk, és a gépre felszállva levetkőztünk, ott annyival volt melegebb. Érdemes meleg ruhát tenni a kézitáskában. Ennyi átszállás mellett amúgy is érdemes egy váltás cuccot a biztonság kedvéért oda pakolni. (Hátha nem jön meg a bőrönd.) Lehet utazni a bécsi repülőtérről, onnan is kedvező árakat lehet kapni. Van egy Volán járat, amelyik egyenesen a bécsi repülőtérre visz. Vízum: Magyarországon jó pár éve megszűnt a követség, és legközelebb talán Párizsban van. Vízumot minden hivatalos határátkelőnél lehet kérni, bár Ferihegyen ezt általában igen nehéz megértetni az ellenőrzést végző hölggyel. A számítógépes rendszeréből szerencsére kiderül. Hivatalosan a vízumhoz kell 1 db fénykép (itthonról érdemes vinni), 1 db kitöltött kérőlap (adják) és 20 USA dollár. Gyakorlatban a nem hivatalos állapot szerint +5 dollár kell a problémamentes ügyintézéshez ki és beutazáskor egyaránt. Ez esetleg még a papírmunkát is kiváltja. Ebben benne van a vámvizsgálat elmaradása is. A vízum 30 napra szól. A fővárosban hosszabbítható, illetve a fenti +5 dollár nagy eséllyel feledteti, ha az ember ezt nem tette meg és lejárt vízummal szeretne távozni. Velem volt ilyen. Néha a hivatalos büntetés is olcsóbb, mint a hosszabbítás. Napokra számolják. Nem csinálnak cirkuszt a határon belőle. Kambodzsában nincs magyar követség. Hivatalosan a vietnamihoz tartozik. Cím, telefonszám, e-mail elérhető interneten. Időeltolás: Ott 5-6 órával több van. (Az itthoni téli nyári átállás az eltérés oka.) Pénzügyek: Már a határátlépéskor megrohanják az embert a pénzváltók. A kmer pénz a real. Jelenleg ≈4000 real =1 USD dollár. A realt gyakorlatilag hozzákötötték a dollárhoz, így nem kell magas inflációtól tartani. Az országban bárhol járva, szinte bármikor lehet pénzt váltani, de mindenhol elfogadják a dollárt is. A pénzváltók az eurót is váltják. Elegáns étteremben, szállodában nem jártam, de máshol bankkártyát nem fogadnak el. Visa van, más itthoni kártya nincs használatban (pl. mastercard). Ma már akadnak az országban bank-automaták, de nem sok. Nem tudom a kezelési költségeket, valószínűleg minden bankban más. Érdemes készpénzt is vinni. Átutalni lehet, az gond nélkül megérkezik, csak bankon keresztül lassú, Western Unionnal drága. Közlekedés: Városon belül a legegyszerűbb a motor-taxi. Árból alkudni kötelező még indulás előtt. Phnon Penh-ben, Siem Reap-ben (városon belül) 1-2 dollárnál nem reális a magasabb ár. A gyalogló ember mellett állandóan megállnak szolgálataikat ajánlva. Esőben a sofőr hatalmas esőkabátja nyújt némi védelmet az utasnak is. Oldalt meg kell emelni, különben oxigén nélkül leszédül az utas!!! Bukósisakot gyakorlatilag nem használnak, bár ma már a motort vezetőnek kötelező lenne. Személyautó taxiként nem működik. A fővárosban van néhány kocsi a reptéren. Nagyobb társaságnak, vagy nagy csomaggal érdemes motor vontatta tuk-tuk-ba ülni. A tuk-tuk ár mintegy másfélszerese a motor-taxiénak. Ezek esőben ponyvával védik az utast. Képesek nagyobb súlyt is szállítani és úttalan utakon is közlekedni. Riksa van még, de kihalófélben. Egyszer érdemes kipróbálni mindegyiket. Az itteni közlekedési káosz első percben rémisztő. Mindenki csinál, amit akar. A szabályok csak ajánlatok. Mégis kevés a baleset, mert mindenki figyel a másikra és nem száguldoznak. Nekünk viszont szórakozás lehet akár órákig nézegetni és fotózni a forgalmat. 5 óra után, amikor vége a munkaidőnek sáskarajként lepik el a hazatérő motorok és biciklik az utat, bár a válság ott is megtizedelte az állásokat. Szintén érdemes az építkezéseket megnézni: Görbe bambusz-rudakból színes spárgával épített állványokon minden biztonsági előírás mellőzésével dolgoznak. Kocsiban biztonsági övet nem használnak, a kocsiban korlátlan számú utas utazhat. Gyerek ülhet elöl. Nincsenek biztonsági előírások. Motoron az utasnak, ha nő, nem illik áttenni a lábát. Természetesen ez sem áthághatatlan szabály. Fehér embertől amúgy sem várják el. Nagyobb távolságokra jó buszhálózat van az országban. Légkondicionált és nem drága. A jegyár nem alku tárgya. A sofőrök a saját bizniszüket is űzik, ezért a busz néha mást is szállít, vagy a sofőr postáskodik, illetve megáll az országúton egy szegényes kis boltnál, ahol vásárolni lehet. Út közben wc nem valószínű, ezért az utasok ez ügyben is szétszélednek a környéken. A buszon karaoké szól (senki nem énekel), vagy teleregényeket adnak. Általában kulturáltak és tiszták. A fővárosból Siem Reapba félúton megáll ebédelni is. Az étkezés nincs benne a jegyárban és a hely nem éppen elegáns étterem, de még soha nem lettünk rosszul utána. Itt van mellékhelység. Létezik iránytaxi-szerűség vidékre. Telezsúfolnak személykocsit, kisbuszt, teherautót stb. annyi emberrel és árúval, ami már túlcsordul. A fuvardíj alku tárgya. Napon (nem fedél alatt) utazni nem ajánlott. A fővárosból Siem Reap-be hajóval is el lehet jutni. Ez a hajó típusától függően 4-8 óra lehet. Az út nagyon kellemes a Ton Lé Száp-on, a Mekong taván keresztül. Nem érdemes wc nélküli hajóra szállni, helyet itt sem a felső fedélzeten érdemes keresni. A vízen végképp pecsenyeszínűre lehet égni. Léteznek belföldi repülőjáratok pl.: a romokhoz, a tengerpartra stb. Lehet bérelni motort, ha valaki már boldogul a közlekedési káoszban. A benzin nekünk nem drága. Általában 1 dollár alatt van literje, de ára befolyásolja a taxi árakat is. Angkorban biciklit is lehet kölcsönözni. Autót is lehet kölcsönözni, de csak sofőrrel érdemes. Kisebb részt, mert nehéz alkalmazkodni, de a rendőrök fejőstehénnek nézik a fehér vezetőt. Amúgy is ebben az országban mindennek az elintézési módja egy kis dollár. Elvben khmer jogsit kell váltani az itthoni alapján, ez idő és pénz. A sógorom vállal kocsijával minden utat. Angolul beszél. A neve On, a száma Magyarországról +855-17445552, Kambodzsában 017445552. Vannak fizetős útszakaszok. Az utcán sehol nem kell fizetni a parkolásért, viszont bolt előtt csak a vevőnek illik megállni. Vannak őrzött fizetőparkolók (pl. piacok mellett, áruházak alatt). Itt a parkolójegy egyik felét a járműre rakják, a párját az autós viszi magával. Távozáskor ezt be kell bemutatni és összehasonlítják. Víz: Ma már a fővárosban fogmosásra alkalmas a csapvíz. Néhány éve japánok építették ki a víztisztítót és hozták rendbe a vezetékeket. Sziem Reapban vagy szintén japán segítette víz, vagy mély kutakból került víz van a csapokban. Nem kell tőle tartani. Inni olcsón lehet kapni palackozott vizet. Ezek fordított ozmózissal+UV fénnyel fertőtlenítettek, garantáltan egészségesek, csak desztillált víz ízűek. Ha ép a csomagolása, rendben van. Kapható mindenhol, ahol csak turista előfordulhat, bár városban sokszor a helyiek is ezt isszák. Turistahelyen drágább. A csapvíz is biztonságos 10 perc forralás után. Általában a jég csapvízből készül. A törtjég biztos csapvíz eredetű, a kerek formájú elvben tiszta vízből van, legalább is a fővárosban. Az alkoholokat érdemes megnézni, mit is ajánlanak. Még a tv-ben is franciaként hirdetnek egy made in spain feliratú bort. A khmer sörök (fémdobozos) igen jó minőségűek. Cseh technológiát használnak. (pl.:Angkor beer). Egy időben csak pepsi twistet lehetett kapni, de a dobozban sima pepsi volt. Errefelé a coca cola lényegesen sűrűbb, mert a jeget belekalkulálják. Szórakozóhelyeken az adott márkát a beöltöztetett hostess ajánlja. Az üres üvegeket nem viszik el, mert az alapján állítják ki a számlát. Úton-útfélen lehet kókuszt kapni. Az éretlen, vagy kicsit érett kókuszt megskalpolják, szívószállal iható. Finom és egészséges. Magas az ásványi-anyag tartalma, amit melegben az ember kiizzad. A kicsit érettet érdemes félbevágatni és a húsát megenni. Az érett kókusz leve nem igazán finom. A Mekongban nem szabad fürdeni, mert fertőzésveszélyes. Élelem: A khmer konyha más, mint a szomszédos thai. Nem erős. Inkább az ízek és összetevők harmóniájára törekszik. Érdemes mindent kipróbálni, ami feltehető, hogy tiszta. Kutyát csak a vietnamiak esznek. Sósan főznek, erre ezen az éghajlaton szükség van. Gyakorlatilag mindent biztonsággal meg lehet enni, ami frissen főt, sült. Étteremben, még elegáns helyen is, a khmerek használat előtt kitörlik az eszközöket (pohár, tányér stb.) papírral, így nem kellemetlen, ha ezt a fehér ember fertőtlenítő hatású kendővel teszi. Én mindig viszek magammal Pestről. Kint sok mindenhez szívószálat is adnak. Én viszek itthonról egyesével csomagoltat, mert azt sajnos még nem láttam ott, csak egyszer egy fehérember-boltban a polc alján. Ők sok olyasmit esznek, amit mi nem feltétlenül. Lehet próbálkozni, de nem sértődnek meg, ha nem kérjük. Viszont érdemes nem európai ételt enni. (A gyereket is beszéljük le a makaróniról, csak a neve azonos). Itt mindenki találhat, meggyőződésem szerint, neki tetsző helyi ételt. Kenyeret ők süteményként esznek, és mindenhol lehet kapni jó minőségű francia baggettet. A cukrászsüteményeik (amit eddig ettem), nem jók. Jobb a helyi banánleveles édesség. Ez nyugodtan ehető, nagyon finom. Az utcán kínált főtt tojásban kifejlett csirke/kacsa van. A helyiek reggelire húslevest esznek. A lé hasonlít a miénkre. Benne rengeteg tészta mellett a helytől függően halgombóc (garantáltan szálkamentes), rák és/vagy vékonyra szelt marhahús (felsál) van. A marhahús nyersen kerül a tányérba, erre merik rá a forrásban lévő levest. Mire ehetőre hűl, a hús is megfő. A hozzá adott friss zöldségeket (salátalevél, babcsira, citrom stb.) én kint nem merem enni, mert nem tudom, mennyire mosatlan. Ők pálcikával és kanállal esznek, de a lét értéktelennek tartják, üresen már nem eszik meg a végét. Ez a leves jó indítás lehet egy hosszú, a romok körbe gyaloglásával töltött napon. A romok között rengeteg ételt árulnak a nézelődőknek. Pl.: bambuszcsőben főtt rizst. Ez parázsba állítva fő meg. Gyakorlatilag eldobható lábosként működik. Ha a végén megvan a banánlevél tömítés, nyugodtan ehető. Csak le kell húzni a bambuszt az oldaláról. A városokban utcán, piacon lehet kapni kisebb-nagyobb banánlevélbe csomagolt ételeket. Mivel ezek a levélben főnek, és a vevő bontja ki, biztonságos. Érdemes őket kipróbálni. Általában egy íz egy forma. Az én kedvencem a pici piramis. Rizsliszt-tészta külsőben édes kókusz töltelék. Néha érik az ember meglepetések. Pl.: az édes babtöltelékbe újhagyma kerül. Vannak hússal töltöttek is, ezek nagyobbak. Mind a bambuszban főtt, mind a banánleveles eláll egy-két napot hűtés nélkül, így útra vinni alkalmas. Hűtőben megkeményedik. Elegáns étterem nem feltétlenül biztosíték arra, hogy az embernek nem lesz baja, inkább az odafigyelés. Az elegáns étteremben sem biztos, hogy nem hátul az utcán két lavórban mosogatnak. Az utcai kifőzdében minden szem előtt készül. Eddig nekem kétszer volt bajom: Egyszer túl sok mangót ettem, egyszer kagylóval kínált ismerős, de ő is csak valahol vette. A kagyló amúgy is veszélyes lehet, jobb elkerülni. A happy pizza feliratú helyeken elképzelhető, hogy az ételben marihuána van. (levesben, pizzán). Ma már elvben tilos, de hagyományosan fűszernek használták. MINDIG LEGYEN MINDENKINÉL IVÓVÍZ! Bár a legtöbb helyen kapható, de például a romok területéről kitiltottak minden árust, csak a rom mellett árulnak. Én a repülőről el szoktam vinni a pici zacskó sót, és magamnál tartom. Néha kiizzadva nem árt belenyalni. Ha valaki azt érzi, hogy állandóan iszik, állandóan pisilnie kell és mégis nagyon szomjas, az lehet a sóhiány első tünete. Sajnos a khmerek rossz szokása, hogy mindent eldobálnak. Valaha elvitte a Mekong és amúgy is minden gyorsan lebomlott, ma azonban sokfelé műanyagszemét borítja az ország nem turistajárta felét. Még az elegáns étteremben is az asztal alá dobják a csontot és a papírt. Utána jön a személyzet a seprűvel. Egészségügy: Érdemes itthon beadatni az ajánlott (kötelező nincs) oltásokat. A maláriagyógyszert már itthon el kell kezdeni szedni, és itthon is kell befejezni. (Ha éppen az orvos szerint kell.) Sajnos van, akinek a lariam lelkileg megárt, de ez ritka. Oltás: Gyáli út 2-6 tel 2150756. Lehet, hogy azóta egy sarokkal odébb költöztek, de ki van írva.) Némelyik oltás több részes. Malárián kívül más betegséget is terjeszthet szúnyog, (nincs ellene oltás), ezért érdemes kenni magát az embernek szúnyogriasztóval is. Nekünk az autan piros-sárga stiftje vált be. Igazán erős hatóanyag-tartalmú szer kint kapható. Lehet kint szúnyoghálót is venni és használni. A romváros erősen szúnyogfertőzött. Biztosítást érdemes megkötni, de nem kell magas összegre. Ha kint orvosra van szükség, magánintézmények vannak. Egész rendelőintézetek, ahova éjjel is lehet menni. Mentőszolgálat nincs. Némelyik rendelőnek van kocsija, egyébként a beteg úgy jut oda és haza, ahogy tud. Az ellátás kint a mi zsebünknek olcsó. Számlát kell kérni, itthon a biztosító fizeti utólag, csak rögtön be kell jelenteni. Divat az infúzió. Érdemes kint szemüveget csináltatni. A lencse úgy negyed-árban lehet, mint itthon. A keret nem ennyivel olcsóbb. Nagyon gyorsan dolgoznak és itthoni minőségben. Patika városokban mindenhol van. Mivel itt sok a hamis gyógyszer, oda érdemes menni, ahol sokan vannak. Recept egyáltalán nem kell. A gyógyszer is teljesen szabadáras. Mi szoktunk bevásárolni pl. 1000C pezsgőtablettát. Mindenkinek ajánlok magas faktorszámú napolajat. Itthon nem lehet 100-asat kapni. Akinek fehér, érzékeny a bőre, érdemes kint ilyet beszerezni. Sapka, hosszú ujjú, fehér póló is jó szolgálatot tehet. Azt mondják, az almaecet fertőtleníti a gyomrot. Szoktam vinni egy kis üveggel, és ha zűrösnek éreztük utólag az ételt, belekortyolni. Mivel a helyiek nem bíznak az kint kapható ecetben, nem is nagyon használják főzésre. A maradékot ott szoktam hagyni ajándékba. Veszettség elleni oltást az itt élő állatok nem kapnak. A biztonság kedvéért jobb nem simogatni a kiskutyákat, vagy a turistáktól élelmet kunyeráló majmokat. Kifőzdékben a mellékhelység pottyantós, de így legalább biztonságos. Ilyen helyen wc mellett van egy betonkád vagy valami más víztároló és egy odakészített műanyag ibrikkel kell leönteni. Papír, szappan nincs. Nedves törlőt szoktunk használni. Sima már kapható a kinti boltokban is, fertőtlenítő hatásút itthonról viszek. Elegánsabb helyeken van angolwc, de jobb nem ráülni. Vidéken a lakásokban is az egyszerűbb megoldás lelhető fel, városban az európai módi a divatos. Kapcsolattartás, telefon: Kambodzsa hívószáma 855. Kambodzsában gyakorlatilag nincs földi telefonhálózat, viszont az ország nagy része lefedett már mobillal és használják is. Konkrétan láttam az eke szarva mellett telefonáló parasztasszonyt. Itthonról kintre telefonálni csillagászati összeg ( matávról ≈950Ft/perc), helyette érdemes kártyát használni. A Turistfon jelenleg a legolcsóbb, 60 forint alatt van a percdíja (+helyi tarifa). A Vina kártyára sok a panasz. Kintről hazaszólni árban valahol a kettő között van helyi számról. Barangolóval stb. sajnos pesti árat kell fizetni. Pestre internetkaféból lehet olcsón telefonálni. Ha lehetőség van rá, érdemes kint szerezni egy telefonkártyát. (Régen csak helyi személyire adtak, ma nem tudom mi a helyzet.) Így a kinti egymás közti beszélgetés is megoldható. Ez nem előfizetéses és lekaparható kártyát mindenhol árulnak. A turisták által látogatott részeken mindenhol vannak internetkafék. Nem drága helyek, bár a felszerelésük (gép minősége, sávszélesség stb.) nagyon változatos. Sok helyen vállalják a fotógép memóriájának cd-re írását is. Faxolni csak életveszélyes áron lehet, érdemesebb bescannelni és mailben küldeni. A postát régen nem használtuk. Utolsó információ: lassú, drága, megbízhatatlan. Szállás: Az elegáns szállodák világát nem ismerem. Sok csillagos kevés van. A turisták által látogatott helyeken gest hause-ok sokasága várja az odalátogatókat. Ezekben a szobákat adják ki, nem számit a személyek száma. Egész khmer családok is megszállnak itt egy szobában. A szobák ára úgy 5 dollártól indul. Ezekben nincs légkondicionáló, az 10 dollár felett található. Az ár természetesen függ a helytől és a szezontól. Siem Reapban nehéz szállást találni, ha nem foglalták le előre, mert nagyon sokan jönnek. A szobák általában nem piszkosak, bár nem állíthatom, hogy minden vendég után takarítanak. Nem rosszabb, mint némelyik magyar kórház. Az ágynemű tiszta (ha nem, akkor kell szólni, de direkt nem kockáztatnak). A szoba fő tartozéka egy jókora franciaágy. Ártól függően lehet bent szekrény (általában csak akasztós), tv, stb. A kábeladások minden jelentősebb turistanyelven szólnak a khmer mellett (német, angol, francia, olasz, kínai stb.). Minden szobához apró fürdő tartozik. Benne egy angolwc, mosdó, tükör, a falon egy zuhanyrózsa, alatta a padlón összefolyó. Drágább szobákban van melegvíz, az olcsóbakban csak hideg. Ez is megközelítőleg akár 30 fokos is lehet. (Időjárásfüggő. Sok helyen a tetőn egy hordóban melegíti a nap a vizet.) Meleg van, bőven elég. 20 dollár körül már kád, polcos szekrény, hűtő stb. is van. Sokan kérik a légkondit, szerintem csak nagyon melegben fontos és akkor is csak néhány fokkal érdemes a kinti alá hűteni, mert különben a szervezet nem tud átállni. Átállva könnyebb létezni. A helyiek naponta akár ötször is zuhanyoznak, ha melegük van, sokat isznak és sós az étel. Ma náluk is divat a légkondicionáló és a strepsils a torokfájásra, amit a hűtött helységbe ki-bejárástól kapnak. Büdös khmert viszont még nem láttam (ellentétben a 7-es busszal). Anyósom most nyitott egy egyszerű, de tiszta GEST HAUSt SIEM REAP-ben: N°7-Phoeuv Kroy Hotel Princess chhoo tam hang Kutiv tapavpi. Ez így nem egy cím, hanem az útvonal, ahogy a taxis odatalál, ezért érdemes így leírva az orra alá dugni. Lehet nálam előre foglalni, de fizetni kint kell. Nyelvtudás: A khmer nyelv olyan sziget, mint magyar, rokon nélküli a környezetében. Az írás és a kultúra is indiai eredetű. A terület francia gyarmat volt, ezért az idősebbek még beszélnek franciául. A fiatalok angolul tanulnak. Sok árusgyerek folyékonyan beszél. Az ázsiai angol nekünk nehezen érthető, időbe telik, amíg az ember füle átáll. Más nyelveken is beszélnek, de kevesen. Azért itt is lehet csak anyanyelvén beszélő helybélivel találkozni. Magyarul néhány százan tanultak. Siem Reapban a patakparti turistapiacon (Phszát Csáh) van egy turistáknak szánt kifőzde. A mellette lévő étkezőhely tulajdonosa (Szokhan), hosszú ideig élt Pesten és máig jól beszél magyarul. Tavaly éppen átépítették a helyet, nem tudom, most hogyan néz ki. Az előző években mi nála ettünk, soha nem volt bajunk az étellel és 4 dollárból ebédeltünk üdítővel ketten + a gyerek. Vásárlás: Thláj pon mán? = Mibe kerül? A Phnom Penh-ben a központi nagy piac (phszá) neve Phszá Thmej. Van egy nagy turistapiac, a neve Phszá Tour Tumpoung. Amit egyszer kifizettek, azt már nem veszik vissza. Reklamáció nincs. A helyieknél illetlenség közel menni-bemenni egy boltba és nem vásárolni. Fehér embertől ezen sem sértődnek meg. Érdemes egy szál kistáskával kiutazni, és kint bevásárolni. Kint minden olcsón kapható, a megszokott márkák is. (Dove, tiktak, intimbetét, stb. Egy oral B gyerekfogkefe itthon 500Ft-tól indul, kint 1dollár körül van.) Hagyományosan a tejtermékek ismeretlenek a kmer konyhában. A sajtok ára hasonló az itthonihoz. Túró nincs. Mindezek szupermarket-szerű (fehér ember) boltokban kaphatóak. Minden nagyobb városban van akár több is. Itt nincs alku. Blokk csak itt van, amúgy mindent papír nélkül adnak-vesznek. Ami kint nagyon más, az a fehérnemű szabása, azt érdemes vinni. Meleg ruha kint nem kell, ezért nem is nagyon kapható. Bőrárú nincs. Körömolló nem, csak csipesz kapható. (Feladni viszont csak bőröndben lehet.) Érdemes körülnézni a piacokon, ruhát venni. Nagy méret csak a turistarészlegen van, de az sem bóvli. Alkudni kötelező. Sokszor fehér ember, ha alkuszik, még az eredeti ár felénél is sokat fizet. Lehet negyedéről indulni és harmadát fizetni, de ez árusfüggő is. Nem mindenki pofátlan az indulási árnál. Csodálatos selyemanyagaik vannak. Nagyon érdemes varratni. Néhány éve (azóta volt némi áremelés), beestünk az első helyre, ahol ki volt írva a lehetőség (TAILOR). A férjem egy öltönyt, a húgom selyem nagyestélyit, én nadrágkosztümöt varrattam. A fazont képről választottuk, képet vinni is lehet. Szabásmintát nem használnak. Próbálni kellett, de így is két nap alatt kész volt minden. (Sürgős esetben hamarabb is). 105 dollárt fizettünk anyaggal együtt az egészért. Varrtak nekünk nadrágot meglévőt lemásolva is, anélkül, hogy szétbontották volna. Léteznek a piacokon kívül nagyáruházak is, bár nem óriásiak. Pl.: a Phszá Thmej piac mellett a Phszá Szoria. A mozgólépcsőnél érdemes vigyázni, mert sok khmer itt lát először, és hirtelen megáll. Itt ugyan van ár a ruhákon, de ezekből is kell alkudni. Táskát szintén érdemes kint venni. A gyárak Vietnamban vannak. Mi volt, hogy 10 dollárért vettünk nagy hátizsákot. Eredetinek tűnik, bár garancia természetesen nincs rajta. Nem rosszabb, mint az itthoni márkaboltban. Itthon egy ilyen akár 30000 Ft. Valószínűleg a neves márka megrendelésének teljesítése után sem állítják le a gépsort. Ugyan ez vonatkozik pl. lacoste ingekre stb. No name táskával, pólóval stb. sem volt még gondom. Sőt. A kint vett ruhákat jobb nem centrifugálni, mert eredetileg kézi-mosásra készültek. Olcsó és szép az ékszer, de nem értek hozzá. Nem tudom milyen minőségű. Készíttetni, javíttatni is lehet bármit. A piacokon mindenhol akad ékszerész. Akkut, memóriakártyát vagy tekercses filmet minden olyan helyen lehet kapni, ahol egy turista fényképez, bár a városban olcsóbb. Mindenféle műszaki cikket érdemes venni, de nagyon meg kell nézni, hogy rendben van-e. Garancia itt sincs. A fővárosban van egy egész kis piac, ahol a terület felén csak mobiltelefont és tartozékokat árulnak. Általában egy-egy termékkört csoportosulva tartanak mindenhol. Így lehet egész utcarész pl. bukósisak vagy tv-bolt. Cd-t, dvd-t mindenhol árulnak, de ez mind hamis. Khmer zenét érdemes hazahozni érdekességképpen. Ez is lá-pentaton zene, mint a mienk, mégis más. A khmer népzenét tartalmazó cd-ken szokott lenni a mohamedán kisebbség zenéjéből is. Ennek dallamkincse hasonló a magyarhoz. Hiába, 150 évig török világ volt nálunk is. Sajnos a minősége nem mindig jó. Az apró ajándéktárgyak jelentős része made in China. Némelyik Pesten is kapható. Inkább a helyi kézműves tárgyakat érdemes venni. Minél kevesebb turista jár egy helyen, annál olcsóbb minden. A romvárosban a legdrágább. Érdemes venni a helyiek hagyományos kockás kendőjéből. Ez a kézzel szőtt kendő a keményítő kimosása után rendkívül puhává válik. Ők a tartóssága és jó nedvszívó képessége miatt használják autómosástól porfogó sapkán át pelenkáig nagyon széles körűen. Az árusok nagy része mindenhol hagyományosan nő. Vannak, akik felbérelnek egy helybélit, aki fordít, ismeri az árakat és segít alkudozni. Megéri a bérét. Szokások: A khmerek, lévén buddhisták, nem várják el, hogy az idegen az ő szokásaik szerint viselkedjen, bár természetesen jól esik nekik. Nem is szólnak meg senkit. Köszönés: Ők nem köszönnek egymásnak minden alkalommal, amikor találkoznak napjában többször. Ha nincs közös nyelv, köszönés gyanánt összeteszik a kezeiket mintha imádkoznának. Minél magasabban van a két kéz és minél lejjebb hajtva hozzá a fej, annál nagyobb a tisztelet. Ugyan így lehet megköszönni valamit. Mivel a khmerben több, mint 30 magánhangzó van, átírva talán Csom rép szu a Jó napot és Akkon a köszönöm, de ezért megmosolyogják az embert. Magyarul nem érezni a hangok közti különbséget. Köszönöm nem: Áté akkon. Igen: Tyá ha nő ill. Bát, ha férfi mondja. (Lehet mondani taxisnak, koldusnak is.) Szintén a tisztelet jele, ha valaki mellett kissé meghajolva mennek el. Ez lehet pl.: a vendég, idős személy, bonc. Moj, pi, bej, bon, prám, prámoj, prámpi, pámbej, prámboun, dab=1,2,3…10. mojroj=100, mojpon=1000. A kmer szavakat próbáltam kiejtés szerint, fonetikusan átírni. NEM ILLIK MÁS FEJÉHEZ NYULNI. Ez komoly sértés lehet, akár verekedéssel !!! Ők a kisgyerek ál alatti részét simogatják, nem a fejecskéjét. Nem illik valaki felé tartani talpat vagy lábfejet (tehát pl. keresztbe tenni a lábat beszélgetés közben,) de elnézik az idegennek. Lakásba, templomba cipő nélkül kell belépni. Cipőt nem lopnak. Khmer férfi hagyományosan rövid hajat hord. Egy-két éve látni néhány lázadó fiatalt kicsit hosszabbal, de nem jellemző. Fehér férfi haja lehet hosszú. A kockás népviseleti kendőt a férfiak házi-ruhaként szoknyának hordják és nem szégyellnek ki is jönni, sőt biciklire is ülnek benne. Khmer nő melltartó nélkül nem lép ki az utcára. Lehetőség szerint ezt elvárja a fehérektől is. 10 éve még a haját is összefogta és hosszú szoknyában járt, ezt elmosta a modern idő. Ma farmerben. Viszont a derekát nem dugja be senki. Ők nyilvános helyen még egymás kezéhez sem érnek hozzá, (nemhogy ölelkezni, csókolódzni) akkor sem, ha össze vannak házasodva, csak azért, hogy jó legyen. Természetesen a szükséges helyzet, az más. Munka, baleset stb. esetére ez nem vonatkozik. Általában minden szabály addig érvényes, amíg az élet törvényt nem bont. Pl.: szoptató nő nem hord melltartót, mert akadályozza, sőt út szélen, motoron menet közben stb. nyugodtan szoptat. Az éhség is nagyobb úr az illemnél. Fotózni messziről bárkit lehet, közelről ritkán szoktam. Néha előfordult, hogy észrevettek, de nem foglalkoztak vele. Mohamedánt nem is próbáltam. Nagyon sok papot lehet látni. Szinte mind fiatal fiú. Felébredt a régi hagyomány: Minden fiú néhány hónapig pap, majd éli tovább az életét. Bármikor kiléphet, vagy később újra be. A papokat nagy tisztelet övezi. Mielőtt pap lesz, minden tulajdonát elajándékozza. Papként azt viseli és napjában azt eszi, amit a hívet adományoznak neki. Minden reggel járják a várost és az ételhordóikat telepakolják a hívek. Szankszkritül imádkoznak hozzá. A vallás szimbóluma a lótuszvirág. Szirmait behajtogatják. Minden templom körül kapható. Termését, szárát, gyökerét eszik. Néha látni apácákat is, ők fehér ruhát viselnek. A városokban hol itt, hol ott építenek az út szélén sátrat az ott lakók. Mindenki más szó nélkül tűri az akár több napos kellemetlenségeket. A sátorban szertartásokat tartanak papok jelenlétével pl.: esküvő (az állami szertartáson csak az ifjú pár vesz részt és nincs semmi ünnepi benne); temetés; megemlékezés 100 nappal később; kérés, hogy valaki soká éljen stb.) HA ILYEN SÁTOR VAN EGY SZÁLLÁSLEHETŐSÉG MELLETT, OTT NEM SZABAD MEGSZÁLLNI!!! Hajnaltól estig elviselhetetlen hangerővel szól a zene. Ők ezzel hívnak mindenkit, aki ismeri őket, hogy vegyenek részt a szertartáson. Több száz embert várnak és etetnek ilyenkor. A tábori konyha a sátor mellett viszont fotózható. A helyiek alapvetően korán kelő-korán fekvő emberek. Hagyományosan már öt körül megindul az élet és a főváros is elcsitul este nyolckor. Az üzletek már 5 körül zárnak, nagyon ritka, ami tovább nyitva van. . Mára ez egy kicsit lazult, a turistahelyek tovább vannak ébren. A nap egész évben 7 körül megy le. Délben elcsendesedik a város. Mindenki alszik. Vásárolni lehet, mert a pultján alszik az árus, de tényleg jobb a melegben pihenni. Három után tér vissza az élet. A gyerekek is hazamennek az iskolából és délután vissza. Ez egy gyerekszerető ország. Nagyon sok a kicsi. Tudják, hogy a gyerek az gyerek és elnézőek vele. Máshol nem lehetne mondjuk előadás közben a színpad szélén bunyózni. Láttam ilyet. Letolás helyett inkább az előadást alakították úgy, hogy a kicsiket lekösse és abbahagyják. Nálunk elegáns étteremben halat fogni az akváriumból sem mosolyt csalna a pincér arcára. Buddhisták, úgy is visszaengedik. Mindenki vigyáz rájuk, neveli, tanítja őket. A kicsiket önállóságra nevelik. Nem kiveszik az apróság kezéből a nagykést, hanem megtanítják vágni vele. Igaz, a félelemérzet teljesen hiányzik a khmer gondolkodásmódból. Kambodzsa eredetileg istenkirályság volt. Ezt a hagyományt a jelenlegi király apja törte meg, talán ezzel indult Kambodzsa kálváriája. Szihanuk él még, és a médiában épp úgy állandó szereplő, mint az angol uralkodónő. Tisztelik és figyelnek a véleményére. A jelenlegi király a fia, agglegény. Korábban Csehországban volt balett-tanár. Testvére, Ranarid az ellenzéki párt vezetője. Jó ideje hatalmon Hun Sen pártja van. Ő eredetileg szocialista. Ő vezeti az országot Pol Pot bukása óta. Sok jut neki és klikkjének saját zsebre, de az ország hihetetlen ütemben fejlődik. Minden választást tisztán nyer 80% felett. Sok helyen látható a korábbi király, az anyakirályné és a jelenlegi király portréja. A nevek szórendje megegyezik a magyarral. Becenevet az utónév végéből képeznek. Az országban nincs hirdetési újság. Minden információ a nagy családok információs hálóján fut keresztül, így töltik be az állásokat is. Az itthoni korrupció ehhez képest kismiska. Ha egy idős hölgy vöröset köp, az nem vér, hanem bétel. Ez egy dióféle, amit ezzel-azzal összekeverve rágnak. Enyhe kábítószer. Elsőre ijesztő tud lenni. Befogja a fogát is. Rágnak bagót is. Általában a természetes dolgokat elfogadják: lehet böfögni, orrot piszkálni, szájba nyúlkálni; ha a baba megéhezik, szopik útfélen vagy akár menet közben; stb. A nők magabiztosak és önállóak. Hagyományosan kereskednek, így van pénzük. Esküvő után a fiú költözik a lányhoz, a lakás a lányé. Régóta elfogadott a válás. Természetes, hogy munkát vállalnak; egy építkezésen a munkások jelentős százaléka nő. Buddhista templomba be lehet menni, csak le kell venni a cipőt. Szertartás közben nem illik többször ki-be mászkálni, de nyugodtan lehet beülni. Én nem tartottam illendőnek fotózni, de aligha szólnának érte. Mohamedán templomban nem jártam, bár most látni néhány új, szép épületet. Közbiztonság: Ma már nem kell tartani különösebben semmitől. Természetesen nem szabad dollárkötegeket lóbálni, vastag aranyláncot, drága ékszert ruhán kívül, jól láthatóan hordani, de ez a világban máshol is így van. Övtáskát motoron a két ember közé érdemes forgatni. Lopni csak nagyobb értéket próbálnak. (Ezért parkolnak be az emberek éjszakára a lakásba motorral vagy kocsival.) Apróbb dologért (pl.: száradó ruha) nem kockáztatják a hagyományos megoldást: az elkapott tettest jól elverik. Bezárt autót nem törik fel, akár látható helyen is maradhat benne pl. telefon. A turisták által keresett helyeken, forgalmasabb utak mellett már nincs taposóakna. Az őserdőben ( a romvárosban is) ma sem szabad az embernek csak a kitaposott úton meni. Koldusok vannak, bár nem sok. Inkább árulnak valamit. Csak akkor érdemes megvenni, ha tényleg kell és kell alkudni. Az igazán szegényeknek koszos, rongyos a ruhája; amúgy mindenki rendezetten,vasalt ruhában jár, dolgozik. (Legfeljebb nekünk nevetséges felnőtt nőn utcai ruhának a Donald kacsás pizsama). Az igazán szegény gyerekek egy zsákba gyűjtik az üres italos dobozokat és vizes flakonokat. Ők hálásak, ha nekik adjuk. Pénzt nem szoktam adni, de ritkán is kérnek. Pestről viszek mindig magammal egy nagy zacskó apró cukorkát. Ha megszállnak a kicsik, ezt osztogatom. Létezik felnőtt koldus, őt elhajtom. Turistahelyeken vannak családok, ahol a család jól él a gyerekek koldulásából. Ők nem rongyosak. Siem Reap turistapiacán évekig láttam egy családnyi gyereket koldulni. Este az apjuk motorkerékpáron vitte haza őket. (Láttam.) Nekik nem is kell a kiürült doboz. Sok erősen megnyomorodott ember (a taposóaknák áldozata) nem koldul, hanem lehetőségei szerint dolgozik. A romvárosban hosszú ideje magas színvonalon zenél egy (vagy több?) nyomorékokból álló népi zenekar. Az énekesüknek se keze, se lába és vak. Zenéjük visszahoz valamit abból az időből, amikor még lakók népesítették be ezt a helyet. Utak mellett néha nagyobb csoport szépen felöltözött felnőtt koldul. Ők templomra és iskolára (ez vidéken egy épület) gyűjtenek, nekik mindig adunk. Kambodzsában máig nincs kötelező oktatás, de ha a falu megépíti a termet, az állam fizeti a tanárt. Ők nagyon szeretnének tanulni. Útlevelet nem kell magunknál tartani. Soha nem kérik. A vízumot is csak a határon nézik. Múzeumok, programok: Phnom Penh-ben annak ellenére, hogy főváros, nem sok látnivaló akad. A Mekong parton ott a Királyi palota. A benne létesült múzeummal együtt is kevesebb, mint fél napos program. A nyitva tartása kacifántos, nem lehet akármikor bejutni. Mellette épült a Nemzeti Múzeum. Ez is hamar körbejárható. Phnom Penh határán található a Pol Pot diktatúra áldozatainak emlékére kialakított múzeum. Ezt viszont nem ajánlom senkinek. Elviszi az iszonyat az ember álmát jó időre. Jobb elkerülni. Nincs semmi nyoma, de az ország már korábban is sokat szenvedett. Az USA például hadüzenet nélkül bombázta Kambodzsát a vietnámi háborúban. Félmillió ember halt bele. Amennyiben véletlenül otthon lép fel a Nemzeti Színház társulata (modern épületük is a palota melletti Mekong-partszakaszon áll), azt feltétlenül meg kell nézni. Bár az előadás nyelve khmer, a darab általában 1-2 mondat után érthető, annyira erős a mozdulatok és a mimika nyelve. A történetek népmesék, mint a mi Ludas Matyink. Innen nem messze található a város névadója a Penh domb. Ezen szentélyek és egy művészeti galéria áll. Nem tudom látható-e még, de néhány éve a központi szentély adomány-Buddhái között ki volt állítva egy Madonna gyermekkel. A buddhizmus toleráns vallás. Temetni a nagyobb templomok mellé szoktak. Családi sztupákat emelnek. Hamvasztanak. Ha egy templom mellett büdös van, az ezért van. Az utcán látható nagyon díszes, festett jármű halottaskocsi. Építészetileg és vásárlás szempontjából jelentős a központi piac (Phszá Thmej piac). Ez a legnagyobb ilyen kupola a világon. Az árukészlet alatta hegyekben áll. A tengerpart nevezetessége maga a tenger. Kevés a turista. Van kellemetlen kavicsos és finom homokos partszakasz. A parton kis kifőzdék működnek. Külön érdemes megalkudni a helyért (asztal, napernyő stb.) és nem feltétlenül ott venni élelmet. A vízben előfordul medúza. A csípés helyére ecetet öntve a nyoma is eltűnik néhány perc alatt. A helyiek illemből pólóban és térdnadrágban fürdenek, de nem ciki, ha a turistanő két részes fürdőruhában van. Autógumi-belsőkkel játszanak a vízben. Lassan mélyül. A parton lehet bérelni. 3 éve nyilt egy magyar vezetésű bár Kompomgsom-ban, nem tudom megvan-e még. Siem Reap. (jelentése legyőztük a sziámiakat, egy régvolt csata emlékére.) Ez a település van a romváros mellett. Vasárnaponként koncertet tartanak, ahol a helyi szegénykórház alapítványa számára gyűjtenek. Régen látogatható volt egy krokodilfarm is, nem tudom, megvan-e még. Ezen kívül van egy apró taposóakna- és fegyvermúzeum, illetve egy hatalmas skanzen. Megcsodálható itt, többek között, hogyan szövik úgy a selymet, hogy a minta előre rá van festve a fonalra. Itt délelőtt és késő délután előadások is vannak. Érdemes megnézni pl. a khmer esküvőt. Persze ez zanzásítva van kétszer fél órába. Egy középosztálybeli esküvő valójában másfél nap. Ez alatt a menyasszony legalább tízszer öltözik át. Hagyományosan a fiú költözik a lányhoz. Anyajogú a társadalom. A romváros mellett létezik egy apró állatkert hihetetlenül siralmas állapotokkal. Siem Reap a tóparthoz közel épült. Érdemes kibérelni egy hajót és megnézni a vizi falut: hajó az iskola, a (keresztény)templom, a rendőrség stb. Az itteniek hajón, csónakon élnek, vásárolnak, tartanak malacot, tyúkot, kutyát. A faluban jórészt vietnamiak élnek ( ők a koldusok is). Épülőben van egy Nemzeti Múzeum, de nem tudom, jelenleg milyen állapotban van. A romváros több épületegyüttesből áll. Ezek különböző időszakokban készültek. Egy részük hindu, másik buddhista szentély. Ahol Buddha szobrokat találtak, azt a mai khmerek újra szentéllyé alakították. Buddha papi ruhát kap, mellette oltár adományokkal. Némi adományért lehet elvenni ott füstölőt és imádkozni. Nem szabott az ár. Egy-egy idős ember vagy család tarja rendben a helyeket. Néhány helyen az ott ülő bonc jósol. A hindu jelképekhez nem nyúltak (nem akarták megsemmisíteni, mint más vallásoknál ez előfordul. Ahol hiányzik valami, az a történelem vagy a tolvajok hibája.) A khmerek jelenlegi vallási felfogásában nyomott hagyott a hinduizmus. Sok esetben keveredik a két vallás, pl. tisztelik Ganésát, az elefántfejű hindu istent. Egyébként az országban élő apró keresztény és mohamedán kisebbséget is toleranciával kezelik. A moszlim asszonyokat csak a fejkendő különbözteti meg másoktól (motoroznak,kereskednek, stb.). A fehér embertől nem várnak el semmiféle vallási viselkedésmódot. A romokat léghajóról is meg lehet csodálni. A romváros területére belépőt kell váltania a turistának. Helybélinek nem kell, egész falvak vannak a romok között. Van 1, 3. 7 napos belépő. Az 1 napos 25, heti jegy 60 dollár. A belépőhöz fényképet csinálnak. A belépőt bárhol kérhetik a romok között, de az átmenő úton nem kell. 3 éve felépültek a mellékhelységek is a romok között. Belépővel ingyenes. Siem Reap és Angkor térkép kapható is, de a szállodákban osztogatnak is. Angkor Wat (wat jelentése templom) az egész terület neve. Ankor Tom Ez az impozáns épület talán a legismertebb. Érdemes itt napnyugtát vagy napkeltét nézni. Az épület földszintjén lévő domborművek világhíresek. A mennyezet nagy része azonban Párizsban van. A központi épület lépcsője ugyan nyaktörő, de gyönyörű fentről a kilátás. (Tavaly le volt zárva, tataroztak). Az épület rengeteg apszara (táncosnő) domborművének fényes a melle a sok simogatástól. Szerencsét hoz. Táncosnők temploma: Ez egy nagy kiterjedésű romterület . Itt nincs magas épület. Nem mindenhol építették vissza a szétomlott köveket és néhány helyen meghagyták a hatalmas fákat. Ezek a falakból nőnek ki gyökereikkel beszőve azt. Itt forgatták a Tomb Raider c. film egyes jeleneteit. Bajon: A hatalmas fejek épülete. Kívülről körüljárva a domborműveken a hétköznapi élet pillanatai is megjelennek a szokásos mesék és hadijelenetek mellett. Aki nyitott szemmel jár az utcán máig ugyan ezt láthatja (hússütés, kakasviadal stb.), ahogy a domborműveken látott arcok is visszaköszönnek az utcán. Belül az épületben elrejtve van egy kút. Vizében arcot kell mosni és kívánni valamit. Az arcok a király arcai, minden 4 arcú oszlop egy akkori megye, azt jelképezi, hogy a király mindenhova figyel. Bontijszrej=Leányfalu A többi romtól kicsit távolabb található a romváros gyöngyszeme. Az egész terület nem nagy, de a domborművek mélyebbek, mint máshol, így jobban megmaradtak. Sajnos ez nagyobb autóút. Patak (nem tudom a nevét, bocs.) Ez a Leányfalú irányában van, de még nagyobb távolságra. Ennek a pataknak a vizét vezették hajdan az épületek közé. Valaha ideiglenesen elvezették a patakot és medrét falloszokkal rakták tele. A víz máig rajtuk folyik, ezért rengeteg nő jön e szent vízhez gyermekáldásért. Sokan az itt kölcsönözhető hegyvidéki népviseletekben fényképeztetik magukat. Mi is őket. Van egy hindu rom a terület egyetlen magas pontján. Néhány jókora fallosz jelzi vallási mibenlétét. Fentről gyönyörű a napnyugta és a kilátás. Két út vezet fel ideáig. Az egyik körbe egy szerpentin, amit elefántháton is meg lehet tenni, a másik a hajdani lépcsősor helye. A lépcsőt elmosta a monszun, ezért meglehetősen nyaktörő. Időnként le is zárják. Megtalálták a régi kórházat is. A szimbólumrendszer megegyezik a többi rommal. Az itteni szentélykékben azonban komoly gyógyító munka folyt. Az őr szívesen és bőségesen mesélt nekünk a látottakról. Sajnos nem biztos, hogy még ott van és nem tudom milyen nyelven beszél. A kislányomat az itt vadon élő mimózával szórakoztatta. A helyiek inkább a romvároshoz tartozó mesterséges tóhoz járnak piknikezni. Ez a tó méreténél fogva a mai építészeknek is mesterműve lehetne. Valaha ebben tartalékolták az öntözővizet az akkor egymilliós várost ellátó mezőgazdaságnak. Máig hajózható. A víz még száraz évszakban is több méter mély. Középen sziget szentéllyel. Méretére jellemző, hogy a gáton autóút van. Ezen kívül még számos kisebb nagyobb épületrom található a területen (és messzebb is), de mindent körüljárni egy hét is kevés. Sok helyen ma is zajlik a rekonstruálás. Nem rejtik paraván mögé, érdekes nézni, amit csinálnak. Tavaly épp egy piramisnyi fekvő Buddhát raktak össze. A romok között sétálnak helyi vezetők, akik több nyelven mesélnek a látottakról. Előre meg kell velük állapodni a bérükről. (Az őr utólag kapott borravalót.) Vannak alkalmiak, és egyenruhások. Éghajlat: monszun ¬Január szeles 20-25 fok Február szeles 20-30 fok Március 30 fok Április 40-45 fok újévi ünnepek Május 35-45 fok Június 30-35 fok mangó, mangosztin, szezon Július 30-35 fok lótusz, kukorica, licsi, szezon Augusztus 30-35 fok kezdődő esők Szeptember 30 fok esős Október 30 fok esős November szeles 25-30 fok rizsaratás December szeles 25-30 fok Papaja, banán, kókuszdió mindig van. Az időjárás (hasonlóan az itthonihoz) nem törvényszerű, előfordult, hogy megjött az eső májusban, más évben nem jött meg még augusztus végén sem. Októberben előfordul, hogy napokig esik, korábban 1-2 óra eső után kisüt a nap. Bp.2010. 03. 16. JÓ UTAT! Mayer Kati wnary@t-online.hu 06-20-470-15-77 Ha bármiben segíthetek (akár az utazás megszervezésében), keress meg nyugodtan. Imádom Kambodzsát, örülök, ha ezt a szenvedélyemet továbbadhatom. Tudom, Te is megszereted!