Kimondottan horvát konyha nincs, sok halat, marhát és birkát esznek, tésztaételek közül gyakori a ravioli, valamint kebabbal is találkozhatunk az utazás során

Horvát gasztronómia: "régiók konyhája"

A horvát konyhát változatossága miatt gyakran a „régiók konyhájának” is nevezik. Eredete egészen a szlávok előtti és az antik időkbe nyúlik vissza. Az alapanyagok kiválasztásában és az elkészítési módokban a különbség legmarkánsabban a kontinentális országrész és a tengerparti konyha között nyilvánul meg. A belső vidékek gasztronómiáját főként az idegen, manapság közismertebb (pl. a magyar, a bécsi és a török) konyhákkal való kapcsolat jellemzi. A tengerparti vidéket először görög, római és illír hatások érték, majd a Földközi-tenger modern konyhaművészetének befolyása alá került. Különösen érezhető a francia és az olasz jelleg.

Tipikus horvát konyháról nem beszélhetünk, mivel az ország történelmének és földrajzi helyzetének köszönhetően az egyes régiókban más-más gasztronómiai hagyományok alakultak ki. Horvátország rengeteg hatásnak volt kitéve történelme folyamán, így a horvát ízek tulajdonképpen görög, magyar (Szlavóniában), török (Horvátország szívében), és olasz (Isztriában, és Dalmáciában) ételek "horvátosított" változatai. Természetesen szerb és bosnyák ételek közül is sok megkóstolható Horvátországban.  A tengerparti részekre a tipikus mediterrán, és halételek a jellemzőek. A Magyarországgal határos területeken főleg magyaros ételek hódítanak, Horvátország középső részén pedig török koszttal találkozhatnak az utazók. A horvát ételek kevésbé zsírosak, mint a magyarok, zsír helyett olajat használnak az elkészítésükhöz. A horvátok roston vagy nyárson sütnek, hús helyett pedig általában halat esznek. Előszeretettel használnak vörösbort szinte mindenhez. Összességében elmondható, hogy a horvát ételek sok helyen nagymértékben hasonlítanak az olasz finomságokhoz. Az alábbiakban néhány olyan fogást mutatunk be, amelyek a legérdekesebbek és leginkább jellemzőek az országra.

Az utazóknak egyébként érdemes a helyi finomságokat megkóstolni, hiszen idén a gazdasági válság miatt a vendéglátóegységek is kedvezményes menülappal csalogatják a turistákat. Ha apartmanba készülünk, akkor felvetődik a kérdés, hogy Magyarországról mennyi és milyen minőségű élelmiszert vigyünk magunkkal.  Ebben az idényben már vihető hús, tejtermék és húskészítmény az országba, de csak korlátozott mennyiségben, fejenként 1-1 kg. Alkoholból fejenként egy liter vihető be az országba. Mivel Horvátországot többórás út alatt érhetjük el, így nem érdemes gyorsan romló készítményekkel telezsúfolni az autót, hiszen kint is friss és olcsó árut vásárolhatunk. A zöldség és gyümölcs beszerzésére ajánlhatóak a helyi piacok, a tenger gyümölcseit a kikötőben, a halászoktól érdemes beszerezni, a szupermarketekben pedig minden, itthon megszokott termék beszerezhető.

A dalmát konyha legjellemzőbb fogását természetesen a tipikus halételek adják. Érdekesség, hogy itt a halakat bor és tengervíz keverékében főzik. Leginkább tonhalat (tin), tintahalat (lignja), makrélát, szardíniát, vagy szardellát esznek. A fehér halak húsa még ízletesebb. Ezekből ugyanakkor kevesebbet fognak ki, így igazi ínyencségnek számítanak, ami az árukban is megmutatkozik. A halakat rostélyon, főzve, vagy brodet-módra készítik. Felszolgálnak még különböző rák- és polipfajtákat, tintahalakat, és cápaféléket is. Osztrigát és kagylót főleg a Lim-fjord, vagy Ston környékén, tehát a lelőhelyek közelében lehet megfizethető áron fogyasztani. Kedvelt, és igen finom étel Horvátországban a girice, egy gyufaszálnagyságú szardellafajta, amit citrommal tálalnak.  Dalmáciában jellegzetes húsételnek számít a prlolica (olajban, fokhagymában sütött marhahús).

Különösen ajánlott a dalmát pršut (füstölt, a bóra szélben szárított sonka) juhsajttal és peka alatt készült báránysülttel (serpenyőben, burgonyával és zöldséggel vasharang alatt sült báránypecsenye). A dalmát borok különleges helyet foglalnak el, a fehér és a vörösborok egyaránt, amelyek közül néhány a világ élvonalába sorolható. 

A janjenita Zára tipikus húsétele. Ez roston, vagy nyárson sült bárányt takar. Sokszor az út mentén alakítanak ki nyílt tűzzel dolgozó éttermeket, ahol a húsokat egyenesen a forgó nyársról vágják le az éhes utazóknak. Ezekben a speciális éttermekben az adagok bőségesek, a húshoz általában salátát is kínálnak, érdemes kipróbálni a kínálatot. Tipikus horvát kísérőétel a gnocchi (kukoricalisztből készült galuska), de persze főtt burgonyát, és rizst is gyakran tálalnak, valamin puliszkát is sokszor használnak köretnek. Gyakori horvát előétel a prsut (szárított sonka), melyet olajbogyóval szolgálnak fel. Az ajvart is gyakran használják köretként, vagy előételként, ez paradicsomból, padlizsánból, és zöld paprikából készített készült püré. A szerb eredetű cevapcici (húsdarabkák hagymakarikákkal egybesütve) is igen népszerű előétel, de Dél-Dalmáciában kebabbal is találkozhatunk.

Az isztriai régióból a könnyű borok mellé az isztriai nyers, füstölt sonkát, a raviolit, a tésztát (fuzi) szarvasgombával, a tökből készült fogásokat, a fémharang alatt, parázson párolt bárányhúst burgonyával, a vadas mártásokat és a tengeri finomságokat ajánljuk.

Természetesen a különböző juhsajtok, és az itthon is ismert kulen szalámi is említést érdemelnek. Szarvasgombát is ehetünk Horvátországban, mely az elmondások szerint legalább olyan jó, mint francia, vagy olasz társai. Isztriában tartuf néven juthatunk hozzá. A Magyarországon nem ismert dalmát káposztát salátaként, vagy főzelékként tálalják. A blitvát egy dalmát répafajtából állítják elő, ezt szintén salátaként fogyaszthatjuk el. Ha horvát piacon járunk, érdemes fügét és szentjánoskenyeret vásárolni, hisz ezekhez Magyarországon nehéz hozzájutni.

Horvátországban nincs a leves fogyasztásának olyan hagyománya, mint Magyarországon. Ha levest esznek, az általában halleves (brodet vagy brudet), amit agyagedényben, parázson főznek. Dalmáciában még kedvelt a citromleves is, ezt tojásból, cukorból, és fahéjból készítik. A manestra Isztria különlegessége: vörösborral leöntött, pirított tésztából készített leves, zöldséggel és babbal. Népszerű sütemény Horvátországban a burek, melyet szinte minden horvátországi pékségben árulnak. A magyarországi rétesekhez hasonlítható. A burek tölteléke túró, vagy hagymán piritott marhahús. Szintén a magyar réteshez hasonló a Zágráb környékén kapható strukli, amit almával, vagy sajttal töltenek. Roppant laktató, igen kalóriadús étel. A pritula (mazsolás-likőrös kelt tésztából készített sütemény) és a rozsota (tejből, tojásból, és karamellből készült édesség) Dalmácia különlegességei. Horvát fagylaltot (sladoled) is bátran fogyasszunk étkezés utáni desszertként.


Sok utazó saját elemózsiás táskával indul útnak, ezért nem árt tisztában lenni az élelmiszer és ital-beviteli szabályokkal sem. Bár Horvátország visszavonta a nyár elején kiadott rendeletét, amely szerint minden étel és ital bevitelét megtiltották volna, ugyanakkor a korábbi vámszabályok továbbra is érvényben vannak. Ezek értelmében tilos nyers húst, tejterméket, tojást, házi kolbászt és sonkát, növényi eredetű élelmiszereket, zöldséget, gyümölcsöt és előre lefőzött húsételeket bevinni Horvátországba. Ha horvát nyaralás mellett döntünk, akkor gondoljunk a vámszabályokra és csoportosítsuk költségeinket úgy, hogy inkább Horvátországban vásároljunk élelmiszert.