Nem minden csípés veszélyes: a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladást és Lyme-kórt csak a fertőzött állat közvetíti

Végre itt a tavasz, egyre kellemesebb az idő, egyre többen tervezünk kisebb hétvégi kirándulásokat. A jó idővel azonban a kullancsok is tömegesen bújnak elő téli búvóhelyükről. Kis odafigyeléssel elkerülhetők a csípéssel járó problémák.

A kullancs nyálában érzéstelenítő és véralvadásgátló anyagok vannak, ez az oka, hogy egy szúnyogcsípésével szemben a kullancs csípését nehezebben vesszük észre. A csípést felfedezve azonban nem kell mindjárt kétségbe esni, nem minden csípés veszélyes: a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladást és Lyme-kórt csak a fertőzött állat közvetíti. Kis szerencsével elkerülhető a fertőzés, amelynek esélye alig egy az ezerhez. A rovar által terjesztett betegségek kórokozói csak idővel, a csípést követő néhány óra múlva jutnak be az áldozat vérébe. Ha néhány órán belül eltávolítjuk a bőrbe fúródott kullancsot, jó eséllyel elkerülhetjük a fertőzést is. Éppen ezért kiránduláskor, sétakor érdemes időről időre átvizsgálnunk magunkat és társainkat!

Ha rátaláltunk a tettesre, semmiképpen ne kezdjük csavargatni, a potrohot nyomkodni, vagy krémmel kenegetni. Ellenkező esetben félő, hogy a kullancs agóniája során belénk öklendezi béltartalmát, ezzel együtt a fertőzéseket is. Használjunk kullancseltávolító csipeszt! A kullancs eltávolítása után ne engedd, hogy beoltsanak tetanusz ellen, és ne szedj antibiotikumot! A kullancs által terjesztett fertőzések potenciális lappangási ideje alatt egyéb védőoltásokat is mellőz! A csípés helyét ne fertőtlenítsd! A kullancs a kórokozókat a véráramba fecskendezi, ezért a szúrás helyén a bőr fertőtlenítése a keringésbe került kórokozókkal szemben fölösleges. A bőrre kent vegyszerekre adott esetleges helyi reakció viszont Lyme-betegség gyanúját keltheti, és fölösleges antibiotikum-kezelésre adhat okot. A csípés helyét ne ragaszd le! A ragasztó okozta irritáció ugyancsak gyakorta kelti Lyme-betegség gyanúját.

Minden gyanús csípést érdemes megmutatni háziorvosunknak, aki dönteni tud az esetleges kezelésről.

Amit a kullancstól kaphatunk

A kullancsok által terjesztett betegségek közül a legveszélyesebb az agyvelőgyulladás vagy kullancsenkefalitisz. Előfordulnak élelmiszerekkel közvetített fertőzések is. A fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje, vagy az abból készült tejtermékek is okoztak már emberi megbetegedést. Tünet: az agyvelőgyulladás első fázisa csak lázzal és izomfájdalmakkal jár, pár nap alatt megszűnik, majd 1-3 napos tünetmentesség után magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében mutatkoznak az idegrendszeri tünetek.

Gyakran fellépő betegség még a Lyme borreliosis, a Lyme-kór. Van, aki kezelés nélkül is meggyógyul, de a szövődmények elkerülése érdekében megfelelő antibiotikumot kell szedni. Tünet: a Lyme-kór ritkán jár lázzal. Első tünete a Lyme-folt, amely a csípés helyén keletkezik, és lassan terjed. A folt gyakran céltáblaszerű, de lehet teljesen egyszínű. Általában nem jár fájdalommal, néha azonban viszkethet, és hetek alatt magától is eltűnhet. A betegség kezdődhet a későbbi formák valamelyikével is: szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideggyulladás és nagy (többnyire térd-) ízületi gyulladás alakulhat ki a fertőzés utáni hetekben-hónapokban.

Legjobb védekezés a megelőzés!

A kirándulás tervezésekor nézzünk utána, hogy az úti cél mennyire veszélyeztetett terület. Használjuk a „kullancstérképeket”.

A kullancscsípés elkerülhető a gyógyszertárakban és drogériákban található riasztó készítmények segítségével.

Az agyhártyagyulladás ellen hosszútávú, biztos védelmet nyújt a védőoltás. Ha gyakran kirándulunk, vagy fertőzött területen élünk, mindenképpen érdemes élni a lehetőséggel