Kanapészörfölés, couchsurfing

Új divat hódít a világhálón: a kanapészörfölés, angolul couchsurfing. Ezzel a módszerrel sokan szereznek maguknak ingyen szállást a világ bármely pontján: például egy amerikai családnál, egy mexikói diáknál vagy egy fiatal párnál Párizsban.

A divatot, amely szó szerint annyit tesz, mint "egyik kanapéról a másikra szörfölni" (mármint a világhálón), 2004-ben indította el az akkor létrehozott couchsurfing.org honlap. Az AFP francia hírügynökség szerint ma csaknem 1,3 millió a "díványszörfölők" száma, így nevezik magukat a határok nélküli hálózat tagjai. A kanadai Québec tartományban Cyberhospitalité néven ismert a mozgalom, amelynek egyébként az amerikaiak a bajnokai: 300 ezren hívatták meg magukat az egész világon különböző kanapékra.

Az Egyesült Államok északi részén élő Laura és Michael idén először próbálta ki a módszert. A két húszas éveiben járó fiatal azért utazott az amerikai fővárosba, hogy az egészségbiztosítási rendszer reformjáért tüntessen. Az 55 éves Nancy és a 44 éves Gil ad nekik szállást.

"Üdvözlünk benneteket Washingtonban! Pakoljatok le és ismerkedjünk össze!" - mondja Nancy az ajtónyitáskor. "Ma este mi készítjük el a vacsorát!" - mondja rögtön a maga részéről Michael.

"Ennek a rendszernek kétségtelenül vannak előnyei" - magyarázza Michael. "Diákok vagyunk és így olcsón utazhatunk. Arra nincs pénzünk, hogy egy washingtoni hotelben szálljunk meg."

Ezen az éjszakán a pár külön szobában alhat. Ez fényűzés a dívány nomádja számára, akinek mindenre fel kell készülnie, még arra is, hogy valaki mással ossza meg fekhelyét, vagy hogy egy 12 négyzetméteres párizsi szobácskában felállított sátorban töltse az éjszakát.  

"Barack Obama beiktatásakor 14 személyt fogadtunk a házunkban" - meséli Nancy. "Mindenütt beléjük botlottunk, a szalonban, az alagsorban, felfújható ágyakon és a szőnyegeken is." A kanapészörfölés meggyőződéses híveiként 2007 óta már 125 személyt fogadtak házukban.

Az amerikai kezdeményezés gyorsan követőkre lelt. Németország a második, Franciaország a harmadik a coachsurfing híveinek táborát tekintve, és Párizs az a város, ahol a legtöbben vannak.

A New Yorkban szakmai gyakorlaton részt vevő francia Martin Pannier lakásának szalonjában már fogadott egy texasi és két svéd nőt, továbbá egy mexikói és két kolumbiai hölgyet. "Fontos, hogy az ember érdekes személyeket fogadjon lakásában, mert csak így kerülhet sor olyan értékes beszélgetésekre, amelyek gazdagabbá tesznek" - magyarázza a fiatalember.

Persze kellemetlen meglepetések is érhetik a díványszörfölőt. "A mexikói nő, akit fogadtunk, előzőleg olyan házigazdára akadt, aki pornó filmet próbált vetíteni számára és a lábát kezdte tapogatni" - meséli  Martin. Az is előfordul, hogy a felkínált lakás leírhatatlanul piszkos - ilyenben fogadtak Bostonban egy ausztráliai lányt. "Jó, ha az ember mindig előkészít egy tartalékmegoldást" - vonja le a tanulságot a férfi.

"A hálózatot jobbára pénzügyileg független, de nem túlságosan jól eleresztett fiatalok veszik igénybe, akik külföldön más kultúrákat képviselő fiatalokkal szeretnének ismerkedni" - magyarázza Leonardo Silveira, a honlap egyik alapítója.

A vendéglátók a legkülönbözőbb csoportokhoz tartoznak: gyermeküket egyedül nevelő apák, idősebb házaspárok vagy olyan családok, amelyek érdeklődnek más életmódok, kultúrák iránt - mondja a 31 éves brazil.

A kissé idealista férfi szerint a coachsurfing "eszköz arra, hogy véget vessünk a tömeges magánynak, amely fantasztikus kommunikációs lehetőségekkel rendelkező társadalmunkban tapasztalható".

A módszernek közben új változatai alakulnak ki. A "woofing" például a falusi turizmus olyan variánsát jelenti, amelyben a meghívott a szállásért cserébe részt vesz a mezőgazdasági munkában.