A gyermekek a kötelező oltásokkal számos betegség ellen védettséget szereznek, de utazás előtt, figyelembe véve az életkort, egyéb védőoltások is beadathatók

Hazánkban a gyermekek számára kötelezően beadott védőoltások rendje 2006-tól megváltozott. Az új oltási rendről bővebben...

Hogyan védjük meg gyermekeinket?
 

A gyermekek oltásánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az életkori oltási helyzetből kell kiindulni, és gondoskodni kell arról, hogy a hagyományos fertőző betegségeken kívüli védettségen túl az egyéb, a trópusi országokban előforduló betegségekkel szembeni védettséget (pl. sárgaláz) is megszerezze a gyermek.
A haza oltási rendet az alábbi táblázat foglalja össze.
 

2010-ben érvényes oltási rend:

Rövidítések:

• BCG oltás tüdőgümőkór (=tuberkulózis =tbc) ellen
• DTPa oltás diphteria (torokgyík), tetanusz és szamárköhögés ellen
• Hib oltás a Haemophilus influenzae b baktérium ellen, mely kisded korban súlyos agyhártyagyulladást okozhat
• IPV oltás járványos gyermekbénulás ellen elölt vírussal
• MMR oltás kanyaró (morbilli), mumpsz és rubeola ellen
• DT oltás diphtheria (torokgyík) és tetanusz ellen

Az utazás során a korspecifikus rizikófaktorokat kell elsősorban mérlegelni. Ha valaki az alapimmunizálást megkapta, (melynek hatása gyakorlatilag évekig-évtizedekig fennáll, legfeljebb a tetanusz oltást kell megismételni sérülés esetén), akkor csak azon trópusokon gyakori betegségek ellen kell oltani, amelyek ellen még nincs kialakult védettség.

• Májgyulladás (hepatitis A, B) elleni védőoltásból forgalomban vannak olyan készítmények, melyeket gyermekkorban lehet alkalmazni. Egyes országokban, a B típusú májgyulladás elleni védőoltást már újszülött korban ajánlják. Az első két adag között legalább 4 hetes különbségnek kell lenni, míg a második és harmadik adag között minimum 2 hónapnak kell eltelnie. Védőhatását már 20 év körülire becsülik. A hepatitis A elleni oltást 1 éves kor alatt nem lehet beadni.

• DTPa (diphtheria /torokgyík/, tetanusz, szamárköhögés) elleni védőoltás sorozat az alapimmunizáláshoz tartozik. Már két adagnak van bizonyos védő hatása, és ha az utazás miatt korán kell megkezdeni az oltások adását, az elsőt már 6 hetes korban be lehet adni és 4 hetes különbségekkel még kettőt. A negyedik adagot nem lehet 12 hónapos kor alatt beadni és az ötödiket 4 éves kor előtt.

• Hib oltás a Haemopilus influenzae b baktérium ellen irányul, mely gyermekkorban súlyos betegségeket, köztük gennyes agyhártyagyulladást okozhat. A rutin, kötelező oltások közé tartozó vakcina 2 hónapos korban adható először, de legkorábban 6 hetes korban. Összesen 3-4 oltásra van szükség a gyermek életkorától függően. Magyarországon minden gyermek megkapja, kombinált oltás formájában.

• Polio vakcina, járványos gyermekbénulás elleni oltás a kötelező védőoltások közé tartozik, melyből összesen öt adag szükséges a teljes védettség kialakulásához. Az alapoltás (=első 3 adag) során az egyes adagok 4 hetes különbséggel beadhatók.

• MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) elleni védőoltás igen fontos, mert a fejlődő országokban igen gyakori betegségek. Utazás esetén az első oltást már 6-11 hónapos életkor között be lehet adni, de ezt nem lehet úgy tekinteni, mint a teljes sorozat első oltását, mivel a szokásos időpont előtt kapta a gyermek. Mindenképpen szükség lesz a második és harmadik adagra is.

• Bárányhimlő elleni oltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de 12 hónapos korban, vagy felette mindenképpen adni lehet az oltást, mely 2 adagból áll.

• Pneumococcus vakcina a Streptococcus pneumoniae baktérium ellen alkalmazott védőoltás, melyből többféle létezik, és azért javasolt az alkalmazása, mert ez a baktérium igen súlyos légúti fertőzést, esetleg gennyes agyhártyagyulladást okozhat. Gyermekeknek a 7 komponenst tartalmazó oltás javasolt, melyből 2 és 4 hónapos korban kell 1-1 adagot beadni, majd 12-15 hónapos korban a negyediket. Nem tartozik a kötelező oltások közé, kb. 10 évre becsülik a védőhatását.

• Influenza elleni oltásra az északi féltekén novembertől februárig, a déli féltekén áprilistól szeptemberig lehet szükség. A 6-23 hónapos korú gyermekeket már be lehet oltani az elölt vírusok alkotórészeit, antigénjeit tartalmazó oltóanyaggal, és évente ismételni kell az oltást. Nem tartozik a kötelező védőoltások közé és olyan gyermekeknek javasolt elsősorban, akik valamilyen alapbetegséggel rendelkeznek.

• Sárgaláz elleni oltás 9 (inkább 12 hó) hónapnál fiatalabb gyermeknek nem javasolt, és nem ajánlott az endémiás területre való utazás. Amennyiben nem kerülhető el az utazás és a környéken járvány van, 6-8 hónapos kor között még megengedett az oltás, de az oltást követően szövődményes agyvelőgyulladás alakulhat ki az esetek kis részében.

• Hastífusz elleni oltás sem tartozik már a kötelező védőoltások közé. Az injekciós formát 2 éves kortól lehet adni, és 3 év múlva emlékeztető oltás szükséges. Az oltás védőhatása legalább 3 évig tart, de nem 100%-os, ezért vigyázni kell, hogy csak megfelelően hőkezelt ételt, italt fogyasszon az utazó gyermek.

• Járványos agyhártyagyulladás elleni oltás (meningococcus védőoltás) alkalmazása olyan gyermekekben szükséges, akik olyan terültekre utaznak, ahol ez a betegség gyakori („fejlődő országok”). A rendelkezésre álló védőoltások között vannak olyanok, melyeket már 3 hónapos kortól lehet alkalmazni, de ez csak a „c” típus ellen véd. A négykomponensű oltóanyag 2 éves kor felett adható, védőhatása 3 évig tart.

• Japán B agyvelőgyulladás elleni védőoltás hamarosan elérhető Magyarországon is. Csak akkor szükséges felévenni, ha valaki olyan területen tartózkodik hosszabb ideig, ahol a betegség gyakori. Ha az oltás mellett döntünk, a teljes széria 2 oltásból áll, amelyet egy hónap időközzel kell beadatni.

• Veszettség elleni oltás gyermekkorban is adható, ha a gyermek veszett állattal került kapcsolatba. Az oltásokat a 0, 7, 21-28 nap időközzel, az utazás előtt legalább 6 héttel kezdve kell beadni.
   

A gyermekkori ajánlott védőoltásokról további hasznos információkat olvashat itt